85-90 százalékos átoltottság kellhet a nyájimmunitáshoz az immunológus szerint

85-90 százalékos átoltottság kellhet a nyájimmunitáshoz az immunológus szerint

Berczely Jánosné asszisztens (j) egy pedagógus vérnyomását méri, mielőtt beoltják a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcina első adagjával a Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézetben kialakított oltóponton Orosházán 2021. április 1-jén. MTI/Rosta Tibor

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Azt gondolom, hogy idén még nem tervezhetünk teljesen felszabadultan nyaralást. A tavalyi állapotokon alapuló számítások szerint a nyájimmunitás eléréséhez nagyjából a lakosság 60-65 százalékát kellene beoltani. Sajnos azonban az újonnan felbukkanó mutánsok – így elsősorban a gyorsan terjedő brit variáció – miatt viszont ennél jóval nagyobb védettségi arányt, legalább 85-90 százalékot kell elérni, amibe persze beletartoznak a fertőzés útján védetté váltak is – mondta Erdei Anna Széchenyi-díjas immunológus a Népszavának adott interjújában.

Szerinte ugyanakkor ez nem kivételes, a kanyaró ennél is jobban fertőz, az ellen csak a majdnem 100 százalékos átoltottság jelent biztonságot, különben kitör a járvány. Ez történt nemrég Ukrajnában és Romániában.

„Azt is látni kell, hogy ha májusban kezdődik a fiatalok beoltása, akkor a második oltásuk után az ő védettségük leghamarabb a nyár közepére alakul ki. Véleményem szerint tehát hosszabb távú védelemre kell berendezkednünk, vagyis várhatóan az év végéig maszkot kell hordani, távolságot kell tartani és gyakran kell kezet mosni” – mondta.

Arról is beszélt, hogy az ideális az lenne, ha rövid időn belül mindenki be lenne oltva, de ez már csak azért sem lehetséges, mert vannak olyan betegségek, amelyek esetén nem lehet oltani.

Mivel a koronavírus a szájon és orron át bejutva fertőz, így a „fertőzés kapujának” a védelmét más típusú, jelenleg fejlesztés alatt álló vakcinák biztosíthatják majd, amelyeket várhatóan spray formájában kell alkalmazni – mondta Erdei Anna. Úgy látja, ha sikerül kifejleszteni egy hatékony vírus-ellenes sprayt, elképzelhető, hogy az önmagában is elegendő lesz. „Ugyanis, ha megakadályozzuk, hogy a vírus elszaporodjon a felső légutakban és onnan lejjebb jusson és megfertőzze a tüdőt, akkor nincs szükség további védelemre” – fogalmazott.

Szerinte fontos lenne „standardizált laboratóriumi körülmények között bizonyos időközönként ellenőrizni a lakosság védettségét, és ezt mindenki számára ingyenesen elérhetővé kellene tenni. Ez a védettséget bizonyító oltási igazolvány hitelessége szempontjából is fontos lenne.”

– Sosem érhetjük el a nyájimmunitást, de kemény munkával felülkerekedhetünk a járványon – fogalmazott legfrissebb interjújában Larry Brilliant epidemiológus, aki 15 éve egy TED-konferencián megjósolta a következő nagy világjárványt. Szerinte az újabb és újabb variánsok felülírják a megfelelő védettségről szőtt álmainkat, a legjobb példa erre a brazíliai Manaus városa, ahol tavaly hiába esett át a betegségen a lakosság több mint 70 százaléka, idén újult erővel támadt a vírus legfrissebb mutációja. És a variánsok könnyen kikerülhetik a védőoltás jelentette védelmet is, a nem beoltott milliárdnyi szervezetben pedig gond nélkül alakulhatnak ki az új mutációk. – Van B-tervünk – fogalmazott arra az esetre utalva, ha a vakcinákkal nem sikerül teljesen megfékezni a vírust. – Tesztelni kell, lenyomozni a kontaktokat és elkülöníteni a betegeket – mondta.