Miután szerdára átlépte a 2,5 milliót az oltottak száma Magyarországon – ennyien kapták meg legalább az első adag vakcinát –, elindult az Orbán Viktor miniszterelnök által korábban ígért nyitás. Bár a szakemberek szerint elsietett lépés a lazítás, a kormányfő meggyőződése, hogy a védőoltásokkal felülkerekedhetünk a járványon. – A vírus háborút indított ellenünk és az egyetlen győzelemmel kecsegtető fegyver a vakcina – fogalmazott Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban. Véleménye megnyugtató jövőképet vázol fel, sajnos azonban egyre kevesebb szakértő osztozik a magyar miniszterelnök optimizmusában. Az agresszívabb mutációk miatt jelen pillanatban úgy tűnik, csak a védőoltásokkal nem szoríthatjuk vissza a járványt.
A vírus mutálódása természetes következmény, és az esetek nagy részében nem ad okot aggodalomra, ha a kórokozó változik. – Minden egyes újabb eltérés a vírus genetikai állományában egy új variáns megjelenését jelenti – írta Kemenesi Gábor virológus a Portfolión megjelent cikkében. A kutató a mutációk három típusát sorolta fel, ezek az egyszerű variáns, a vizsgálandó variáns, és a nyomkövetésre ajánlott variáns. Az első esetben a változás nem érinti a kórokozó viselkedését, a vizsgálandó mutációnak már lehetnek új képességei – például a gyorsabb terjedés, súlyosabb betegítő képesség stb. –, a nyomkövetésre pedig akkor kerülhet sor, ha a variánsról beigazolódik a gyanú, vagyis valóban veszélyesebb, mint korábban megfigyelt társai. Kemenesi három nyomon követésre ajánlott variánst említett: a brit, a dél-afrikai és a brazil mutációt.
A brit variánst itthon nem különösebben kell bemutatnunk, hiszen jelenléte Magyarországon a január 13-i hivatalos bejelentés óta nyilvánvaló, hamar dominánssá vált, és letarolta az országot, a második hullámnál sokkal tragikusabb helyzetet teremtve. A jóval fertőzőképesebb mutációról időközben az is kiderült, hogy súlyosabb tüneteket produkál, és hozzájárul a növekvő halálozási számokhoz. A variáns összesen tizennyolc helyen mutálódott, ezeknek köszönhetően könnyebben csatlakozik az emberi sejtekhez, így már kisebb mennyiségben is képes megbetegedést okozni.
A dél-afrikai variáns is felbukkant már hazánkban, nem hódított azonban úgy, mint brit társa. Szerencsére, tehetjük hozzá, hiszen ennek a mutációnak egyik legfőbb jellemzője, hogy képes gyengíteni a védőoltások hatását. Arról nincs információ, hogy súlyosabb-e a betegség lefolyása, az azonban biztos, hogy újra tudja fertőzni a betegségen már átesetteket.
A 21 helyen mutálódott brazil variáns sok hasonlóságot mutat a dél-afrikaival, ami az újrafertőzésre tekintettel különösen aggasztó. A brazíliai Manaus városának lakói tavaly ősszel, a világon talán elsőként, elérték a nyájimmunitást, mivel a helyiek legalább 70 százaléka esett át a betegségen. Ennek ellenére a járvány idén újra berobbant, és még a korábbinál is nagyobb pusztítást végzett. Mindezt a brazil mutációnak köszönhetően. Azóta egy újabb variánst is azonosítottak Brazíliában, amely még nagyobb lépést tett a dél-afrikai mutáció irányába.
Jakab Ferenc virológus a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Kutatócsoportjának Facebook-oldalán a mutációk elleni védekezés kapcsán arról írt, hogy az immunvédekezés kijátszásának kockázatát hosszú távon nehéz megjósolni az emberi koronavírusok, így a SARS-CoV-2 esetében is, de a madár koronavírussal végzett vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy egy adott variáns elleni oltások védenek a kismértékben különböző variánsoktól is. Nem mindig adnak kellő védelmet azonban az erősen különböző változatok ellen. A jelenleg rendelkezésre álló COVID-19 vakcinák valószínűleg mind védelmet nyújtanak a SARS-CoV-2 uralkodó változataival szemben – vélte a kutató. Ugyanitt arról is tájékoztatott, hogy a Pfizer vakcinája a dél-afrikai mutációval szemben is hatékony.
A kutatók a világ minden pontján igyekeznek megbecsülni, hogy a mutációk milyen hatással lehetnek a vakcinákra, és az előrejelzések egy ponton találkoznak, szinte minden vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy eltérő mértékben ugyan, de minden védőoltást gyengítenek a fenti variánsok.
Kemenesi Gábor már idézett cikkében megnyugtató ténynek tartja ugyanakkor, hogy a megbetegedés lefolyását az immunrendszerünk másik nagy lába, a sejtes immunitás is szabályozza. Az eddigi tapasztalatok és tudományos ismeretek egyelőre azt jelzik előre, hogy ez a bizonyos – beoltottaknál kialakuló – sejtes immunitás nagyon is a segítségünkre lesz, még amennyiben az antitestek egy részét el is kerüli a vírus – írta a kutató.
Mindeközben a fenti három variánson kívül több új mutáció is megjelent az elmúlt hetekben, amelyek akár komoly gondot is okozhatnak a jövőben.
Az egyik ezek közül a japánban felfedezett, E484K kódjelű variáns, amelyet nem véletlenül emlegetnek a kutatók „Eek”-ként – az Eek a megdöbbenésre, megrémülésre utaló felkiáltás angolul –, hiszen az eddigi vizsgálatok arra mutatnak, hogy képes lehet a korábban bemutatott mutációknál is nagyobb mértékben csökkenti a vakcinák hatását. Ez azért is különösen kellemetlen, mert egyes becslések szerint a járvány Japánban jelenleg egyre magasabbra szökő hulláma éppen a tokiói nyári olimpia július végi megnyitója idején tetőzik majd, és bár külföldi szurkolók nem léphetnek az országba, a sportolók, edzők, sportvezetők és újságírók különítményei így is 60 ezer főt számlálnak majd, ők pedig kiválóan hazavihetik magukkal a védőoltásnak részben ellenálló mutációt.
Újabb mutációt fedeztek fel Afrikában is, az Afrikai Unió (AU) betegségmegelőzési központjának (CDC) igazgatója szerint az variánst először Tanzániából Angolába utazók szervezetében mutattak ki. Ez a változat a korábbiakhoz képest mintegy negyven mutációval rendelkezik, a vakcinákra gyakorolt hatásáról azonban egyelőre nincsenek információk.
Az afrikaival ellentétben úgy tűnik az új indiai variáns már bizonyított, hiszen feltehetően ennek a mutációnak köszönhető, hogy a járvány újra felerősödött az országban. Először regisztráltak több mint 100 ezer új megbetegedést Indiában, ezért szigorú korlátozásokat vezettek be a héten több régióban is.
Ha legyőzni nem is, kordában tartani sikerülhet a járványt
A mutációk alaposan átírják a vakcináktól remélt szabadulás forgatókönyvét. A kutatók figyelmeztetnek, senki sincs teljes biztonságban, amíg nincs mindenki biztonságban. Vagyis addig nem lélegezhetünk fel, amíg nem sikerül a világ minden pontján eredményesen lebonyolítani az oltási programokat. A vakcinák aránytalan elosztása miatt azonban ez akár évekig is eltarthat. Ennyi idő alatt pedig a vírus számtalan lehetőséget kap a mutálódásra.
– Sosem érhetjük el a nyájimmunitást, de kemény munkával felülkerekedhetünk a járványon – fogalmazott legfrissebb interjújában Larry Brilliant epidemiológus. Az amerikai tudós a hetvenes évek közepén elévülhetetlen érdemeket szerzett a járványos gyermekbénulás megfékezésében, az elmúlt egy évben pedig többször is helyesen jósolta meg a pandémia alakulását.
Brilliant szerint az újabb és újabb variánsok felülírják a megfelelő védettségről szőtt álmainkat, a mutációk könnyen kikerülhetik a védőoltás jelentette védelmet is, a nem beoltott milliárdnyi szervezetben pedig gond nélkül alakulhatnak ki az új változatok. A tudós ennek ellenére optimistán nyilatkozott, véleménye szerint ugyanis, ha megfelelő mennyiségű vakcinát tudunk felhalmozni, kellő mennyiségű pénz áll rendelkezésre a vírus elleni küzdelemhez, valamint tömegesen tesztelünk, és hatékonyan lenyomozzuk a fertőzés útját, akkor, ha legyőzni nem is, kordában tartani sikerülhet a járványt.
Ugyanerre hívták fel a figyelmet a The Lancet orvosi szaklap által összehívott Covid-19 „operatív törzs” tagjai is. Legfrissebb közleményükben a korábban említett három mutációra hivatkozva hangsúlyozták, a vakcinák önmagukban nem elegendők, továbbra is szükség van a maszkra és a megfelelő távolságtartásra. A legfontosabb feladat pedig a fertőzés terjedésének megakadályozása, illetve a kontaktkutatás, amellyel felderíthetők az egyes fertőzési láncok.
Ez utóbbi kitételek érzékenyen érinthetnek bennünket, hiszen Magyarországon nemzetközi összevetésben rendkívül kevés tesztet végeznek, a második és a harmadik hullámban folyamatosan 25 százalék körül mozgott a pozitivitási arány – amelynek 5 százalék alatt kellett volna lennie –, a kontaktkutatással pedig idővel már nem bajlódtak a hatóságok.
A fenitek alapján Orbán Viktor stratégiája rövid távon hozhat eredményeket, a járvány megfékezéséhez azonban – a szakértők véleményét figyelembe véve – nem biztos, hogy elegendő lesz.
