A halálozások csökkentése érdekében végzett kutatásokat három vidéki egyetem

A halálozások csökkentése érdekében végzett kutatásokat három vidéki egyetem

Fotó: Unsplash/Daan Stevens

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A heveny hasnyálmirigy gyulladás, az agyi érkatasztrófa és a szívelégtelenség, mint kiemelt halálozási mutatóval járó betegség túlélési esélyét vizsgálták.

Egy csaknem másfél milliárd forint értékű, négy éven át három vidéki egyetemen zajló, a leginkább halálos betegségek túlélési esélyét növelni hivatott kutatási program lezárultáról adott hírt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) hétfőn. Az intézmény az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett arra, hogy a PTE és konzorciumi partnerei, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop) 2017-ben nyert el 1,494 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást a négy esztendőn át zajló kutatási programra.

A kutatások a heveny hasnyálmirigy gyulladás, az agyi érkatasztrófa és a szívelégtelenség, mint kiemelt halálozási mutatóval járó betegség túlélési esélyét célozták. A vizsgálataik eredményeként a laboratóriumokban és a betegágy mellett dolgozó szakemberek fogtak össze, és gyűjtötték a kórházakban a betegek adatait és mintáit. Ezeket a kutatók rendszerezték, és további vizsgálatoknak vetették alá. Az adatok elemzése után tudományos eredményeiket nemzetközileg elismert szaklapokban mutatták be.

A közleményben Hegyi Pétert, a Stay Alive program szakmai vezetőjét, a PTE Transzlációs Medicina Intézetének vezetőjét idézve kiemelték: a kapott eredmények alapján a szakértők javaslatokat tudnak tenni a legveszélyesebb betegségek esetében a leghatékonyabb kezelés megválasztására.

A PTE a programról korábban kiadott sajtóközleményében jelezte: a súlyos, akut, életet veszélyeztető betegségek a jelenleg alkalmazott orvosi beavatkozások mellett is elfogadhatatlanul magas, 30-50 százalékos halálozási aránnyal járnak. Az arány csökkentése az úgynevezett transzlációs medicina bevezetésével javítható. Annak célja, hogy az alapkutatások és klinikai kutatások eredményei mihamarabb hasznosítóvá váljanak a betegellátásban is.

Kitértek arra: a klinikai kutatások fontos részét képezi a betegadatok gyűjtése – az akut agyérkatasztrófa, az akut hasnyálmirigygyulladás, illetve a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál kapcsán több beteggel kapcsolatban állnak rendelkezésre ilyenek –, míg a működő betegregisztereken kívül három klinikai vizsgálat is elindult a heveny hasnyálmirigygyulladás témájában.

A korábbi közlés szerint a program hozzájárul a tudományos eredmények klinikai gyakorlatban történő hasznosításához, a betegek kórházi tartózkodásának rövidítéséhez, a halálozási mutatók javításához, végső soron pedig az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentéséhez.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.