27-szeresére emelkedett a „klímaszorongásra” irányuló keresések száma
Erdőtűz Dél-Franciaországban (Fotó: Unité d'instruction et d'intervention de la Sécurité civile)

Egyre több jel mutat arra, hogy az emberiség egyre inkább komolyan veszi (legalábbis az aggodalom, nem pedig a tettek szintjén) az éghajlatváltozás miatt viharsebesen közelítő katasztrófahelyzetet. Ez jelentős szorongást idéz elő sokakban, főként a fiatal nőkben, ami a Google-keresési statisztikákban is tetten érhető. Az év első tíz hónapjában világszerte 27-szer gyakrabban keretek rá az emberek a klímaszorongás jelentésű különböző nyelvű kifejezésekre, mint 2017 azonos időszakában, írja a BBC.

Az érdeklődés és az aggodalom erősödése vélhetően azzal magyarázható, hogy a klímaváltozás egyértelmű következményei egyre nehezebben ignorálhatók még a legkevésbé érdeklődő laikusok számára is. Gyakorlatilag minden hónap megdönti a valaha mért legmelegebb hónap rekordját, egymást érik az erdőtüzek, aszályok, áradások.

A klímaszorongás iránti érdeklődésben hatalmas különbségek vannak régiók és nyelvek szerint. Míg az arab nyelvű internetezők kereséseiben mindössze 20 százalékkal emelkedett e kifejezés gyakorisága, addig a kínaiak 8,5-szer többször kerestek rá, a portugál nyelvűek (portugálok és brazilok főként) 73-szor annyian kerestek információt a klímaszorongásról, mint hat évvel ezelőtt. Bár a felmérés nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen elképzelhető, hogy az internetfelhasználók tudatosabbak az éghajlatváltozás témájában, és így jobban aggasztják őket a következmények, mint a teljes lakosságot, az meglehetősen valószínűtlen, hogy az általános aggodalom stagnálása mellett ekkora különbségek alakuljanak ki a keresésekben.

A világon indított összes keresés legnagyobb részéért az észak-európai országok voltak a felelősek: Skandinávia és Finnország az összes klímaszorongásra irányuló keresés 40 százalékát indította. A Google adatai szerint az elmúlt 12 hónapban mindenféle környezettel és a bolygó jövőjével kapcsolatos keresés mennyisége jelentősen növekedett. A klímaváltozásra, az üvegházgáz-kibocsátásra és az alkalmazkodásra 120 százalékkal, a fenntarthatóságra 40 százalékkal többen kerestek, mint az előző évben.