Az ötvenéves Beatriz Flamini hegymászó és extrémsportoló 2021. november 20-án szállt alá egy a dél-spanyolországi Granada térségében lévő barlangba, hetven méterrel a felszín alá. Célja az volt, hogy ötszáz napot töltsön egyedül, (szinte) teljes izolációban a külvilágtól a föld mélyén, írja a Smithsonian magazin. A létfenntartáshoz szükséges eszközök mellett csupán néhány könyvet és képzőművészeti eszközöket vitt magával, hogy ne unja magát halálra. A célját teljesítette: kibírta a félezer napot a barlangban.
Flamini állítása szerint ez nem csupán sportteljesítmény volt, amivel a saját kitartását és akaraterejét próbálta a legvégsőkig terhelni, de a kutatóknak is segíteni akart, hogy jobban megérthessék, mi történik az emberi elmével és a testtel ilyen hosszú, extrém körülmények között töltött izoláció során. Az izoláció azért nem volt teljes, hiszen a felszíni támogatócsapat folyamatosan segítette a barlangban lévő Flaminit, bár kommunikálni nem nagyon kommunikáltak vele.
Rendszeresen hagytak számára élelmiszer-utánpótlást az erre a célra kijelölt ponton (de az átadáskor nem találkoztak vele). A kommunikáció szinte egyirányú volt Flamini felől a felszín felé: a nála lévő GoPro kamerával rendszeresen videókat rögzített magáról, és a felszíni támogatók ezek alapján monitorozták a mentális és a testi egészségét. A felvételekből hamarosan dokumentumfilmet fognak összevágni az ötszáz napos kalandról. Emellett használt egy egyirányú üzenetküldő rendszert is, amivel ő tudott üzenni a segítőknek, de ők neki nem. Így például nem is tudott arról, hogy Oroszország rátámadt Ukrajnára, sőt arról sem, hogy Meghan hercegnét nem hívták meg III. Károly király koronázására. Amikor elindult, azt kérte az embereitől, hogy semmiről se tájékoztassák, még arról sem, ha meghal valaki a családjában.
Sok egyéb tudományos kérdés mellett a Granadai Egyetem kutatói például arra keresték a választ Flamini segítségével, hogy az emberekkel való kontaktus, illetve a napfény hiánya milyen hatást gyakorolt a nő időérzékelésére, más kutatók a kísérlet neuronális és kognitív, illetve alvásmintázatra gyakorolt hatásait vizsgálják. Flamini kijövetele után úgy nyilatkozott az újságíróknak, hogy a 65. napon teljesen elvesztette időérzékét, többé már nem tudta követni – illetve felhagyott az idő figyelésével –, hogy milyen nap vagy napszak van éppen. Elmondása szerint úgy érezte magát, mintha folytonosan hajnali 4 óra lenne.
Nem teljesen igaz, hogy Flamini ötszáz napon keresztül nem jött elő a barlangból, mert nagyjából háromszáz napnál járt, amikor egy közelebbről meg nem nevezett technikai probléma miatt ki kellett jönnie, és a felszínen tartózkodott nyolc napig, de eközben sem találkozott emberekkel, hanem egy sátorban élt egyedül. Ha ettől a malőrtől eltekintünk, akkor Flamini teljesítménye valószínűleg világrekord az egyedül barlangban tartózkodás időtartamát tekintve (a Guinness világrekordok szakértői most vizsgálják a kérdést).
Amikor az ötszáz nap leteltével a támogatócsapat leszállt a barlangba, hogy kihozzák Flaminit, ő meglepődve fogadta őket azzal, hogy nem gondolta, hogy máris eltelt az idő. Idejét testmozgással, a mindennapos teendőkkel, olvasással, szövéssel és festéssel töltötte a barlangban. Nem mosakodott, de a salakanyagait ötnaponta eltávolították a barlangból. A legnehezebb pillanat az volt, amikor megszállták a legyek a barlangot, Flamini azonban – állítása szerint – egy pillanatra sem akarta feladni.