Háború idején mindig csökken a természeti és történeti szempontból értékes helyszínek védettsége, és ezt azonnal kihasználják a fosztogatók is. A gázai háború sem kivétel ez alól: palesztin régészek most megjelent tanulmánya szerint, amikor a Hamász meglepetésszerű, 1200 ártatlan ember életét követelő terrortámadása után fellángolt Gázában a háború, az onnan alig harminc kilométerre lévő Ciszjordániában hirtelen megsokasodott a régészeti lelőhelyek fosztogatása, írja a Science.
A 2023 októberében kezdődött háború első kilenc hónapjában összesen 157 illegális ásatási gödröt, illetve buldózerrel felásott árkot azonosítottak a vizsgált lelőhelyek térségében. A fosztogatás felfutását a háború miatt kialakult ciszjordániai gazdasági válsággal hozzák összefüggésbe, bár hasonlóan életszerű magyarázatnak tűnik, hogy a hatóságok ellenőrzésének csökkenése teremtett lehetőséget a rablók fosztogatására.
A kutatásban a Khirbet Keila elnevezésű lelőhelyre koncentráltak, amely i. e. 200-1500 között egy kánaáni városállam helyszínéül szolgált. Khirbet Keilában nem a gázai háború idején kezdődtek a fosztogatások. Miután 2014-ben számos 3500 éves sírt fedeztek fel a helyszínen, amelyek később az i. sz. 4., majd a 7. században is újrahasznosítottak a rómaiak, illetve a bizánciak, a következő években minden egyes feltárt sírt kirabolták a fosztogatók. A régészek szerint a bibliai időkből származó régészeti leletek a legkeresettebbek az antikvitási feketepiacon, különösen az értékes, és könnyen szállítható tárgyak, például az érmék, cseréptárgyak, vallásos kegytárgyak a keresettek.
Az Al-Kudsz-i Egyetem régésze, illetve a Palesztin Hatóság műkincsvédelmi munkatársa 2023-2024-ben műholdképek, drónfelvételek, illetve személyes látogatások révén mérték fel a lelőhely állapotát. 2017 óta összesen 210 illegális ásatási gödröt azonosítottak, amelyek közül 157 keletkezett a gázai háború kitörése óta. E mélyedések között vannak egészen nagyok (tíz méter szélesek és kilenc méter mélyek) is, amelyekhez már sok munkás és munkagépek is kellettek.
A rablás során több helyen lerombolták a hajdani város 4000 éves falának maradványait, illetve sok helyütt a nyomok eltüntetése érdekében teljesen a földdel tették egyenlővé az ásatás helyszínét, és törmeléket halmoztak az árkokra. A legnagyobb kifosztott helyszín területe eléri a 3000 négyzetmétert. A szakértők szerint a szisztematikus fosztogatást hátterében a szociális és biztonsági helyzet kétségbe ejtő mivolta, a szinte működésképtelen állami hatóságok, illetve a bibliai időkhöz köthető műkincsek értéke és keresettsége áll. A palesztin területek régészeti szétrablását a szudáni és az afganisztáni polgárháború hatásaihoz hasonlítják.
