Még mindig kevés azon vállalkozások száma, amely az oktatásban látja saját jövőjét is, még kevesebb azoké, amelyek nem multinacionális cégként teszik ezt, hanem középvállalkozásként. A Füredi István alapította autóforgalmazó, a Toyota Sakura egyike az ilyen vállalkozásoknak, amihez kellett az Óbudai Egyetem tettrekészsége is.
A történet bő két éve kezdődött, amikor a műszaki felsőoktatási intézmény és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedése együttműködési megállapodást kötött arról, hogy közös oktatási központot hoznak létre, amelyben a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnöknövendékek. Persze, volt ennek előzménye, hiszen a Toyota a világ egyik legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság kiemelt szereplőjeként mindig is törekedett a tudásátadásra, az oktatásra, a tudományos képzésre, ahogy a szakképzésre is.
Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére 1981-ben megalapította a Toyota Technical Institute-t, 1995-ben PhD-programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban is megnyitotta tengerentúli intézetét. Ez persze Japán, illetve az Egyesült Államok. Hasonló együttműködésre hazánkban eddig csak a két nagy ide települő német autógyártó, az Audi Győrben, illetve a Mercedes vállalkozott, utóbbi Kecskeméten. A Toyotának azonban ilyen típusú hazai kötődése nincs. Ennek ellenére a cég egyik legjelentősebb hazai márkakereskedése lépett: az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely – elődintézményei révén – több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, a hidrogén és a hibrid rendszerek tanulmányozásáról kötött megállapodást.
Tény, hogy a hibrid hajtástechnológia mára a világ egyik legelterjedtebb alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, elsősorban azért, mert meglehetősen költséghatékony módon érhető el általa a fogyasztás- és emissziócsökkentés. Ezt, persze, Magyarországon is jól ismerjük, a hibrid járművek egyre kelendőbbek; ez annyiban akár még gondot is okozhat a jövőben, hogy a magyar kormány sokkal inkább a tisztán elektromos meghajtású járművek jövőjére tett, ezért csábított ide számos távol-keleti, az akkumulátorgyártásban érintett céget. Vannak olyan hírek is, hogy a Szegeden megtelepülő BYD beruházását is azért övezi a korábbiakhoz képest kisebb tulajdonosi figyelem, mert az elektromos autók kevésbé kelendők, mint a hibrid járművek, ezért inkább a törökországi gyártásra összpontosít; ott hibrid kocsikat állítanak elő.
És akkor itt van az új technológia, amely egyelőre szinte ismeretlen Magyarországon: sokak szerint – és ezt a nézetet vallja Füredi István is – a tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve is kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt gyakorlatilag végtelen távlatok állnak. Bizonyos tanulmányok azt állítják, hogy a hidrogén az emberiség hosszú távú energiaellátásának talán legígéretesebb eszköze.
2024-ben a terv az volt, hogy az ilyen szakmai háttérrel megvalósuló tanszék az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak, s a képzés olyan kompetenciával vértezze fel őket, amelyeket nemcsak a tudományos életben, hanem a gyakorlati munka során is egyaránt tudjanak hasznosítani.
Mindez két évvel ezelőtt történt. A napokban pedig kiderült, hogy a fenntartható mobilitás és az innovatív energetikai megoldások újabb mérföldkőhöz érkeztek Magyarországon azzal, hogy a Toyota Sakura – a régióban egyedülálló módon – hidrogénalapú, emissziómentes áramellátásra alakította át Bécsi úti központját.
„Míg a technológia érettségét az utakon a Mirai hidrogén-üzemanyagcellás gépkocsik tízezrei bizonyítják, a Sakura most az épületenergetika terén is szintet lépett. Az 1997 óta a hibrid technológia nagyköveteként tevékenykedő, eddig 25 ezer ügyfelet kiszolgáló vállalat az Óbudai Egyetemmel közösen végzett, több mint négyéves együttműködés gyümölcsét váltotta most valóra a zöld, hidrogén mikrogrid kiépítésével” – áll az erről szóló sajtóközleményben.
Miről is van szó: idén márciustól a Bécsi úti bemutatóterem, szerviz és karosszériaüzem – Magyarországon elsőként – és Európában is ritkaságszámba menő módon – kizárólag hidrogénből előállított elektromos árammal képes működni, ezzel lényegében egyfajta „zöld szigetet” létrehozva Budapest egyik forgalmas csomópontjában.
A rendszer szíve egy olyan berendezés, amely 100 kVA teljesítményt képes nyújtani károsanyag-kibocsátás nélkül. A berendezésben a Toyota üzemanyagcellás technológiája dolgozik, ami biztonságos és halk, de nagyteljesítményű energiaellátást biztosít. Ez a megoldás nemcsak kereskedelmi létesítmények, hanem adatközpontok, építkezések, kórházak vagy nagy zenei rendezvények zöld áramigényét is képes kiszolgálni – a technológia vészhelyzeti és katonai alkalmazásra is kész, köszönhetően a strapabíró és biztonságos mérnöki kialakításnak.
S hogy mindez hogyan hasznosítható a gyakorlatban? Nos, a technológia – bejelentkezés alapján – megtekinthető a Toyota márkakereskedésében, a szervizt és a vevőszolgálati hátteret is a cég biztosítja, míg a rendszer telepítéshez kapcsolódó mérnöki és tervezési feladatokat az Óbudai Egyetem támogatja – jobbára azon hallgatók segítségével, akik az oktatási központban tanulmányozták az új technológiában rejlő lehetőségeket.
