A leghidegebb pillanat az északi félgömbön, a Holdon is kibírható sugárzás és az embert utánzó macskák. Heti tudományos lapszemle.
Idén volt az északi félteke valaha mért legmelegebb nyara, ennek fényében különösen meglepő, hogy az északi félgömb eddig ismert legalacsonyabb hőmérséklete nem is olyan régen, alig három évtizede állt elő Grönlandon. Az ENSZ-hez tartozó Meteorológiai Világszervezet (WMO) kutatói, akik a klímaváltozás múltbéli dinamikáját vizsgálják, átnyálazták a legészakibb meteorológiai állomások adatait, és ekkor találtak rá egy isten háta mögötti grönlandi állomásra, amelynek jelentéseit eddig valahogy nem vették észre. Nem sokkal 1991 karácsonya előtt, december 22-én mínusz 69,6 Celsius-fokot regisztrált az állomás. Ilyen hideget eddig még sehol sem mértek az Egyenlítőtől északra. Az eddigi negatív csúcstartó két szibériai állomás volt holtversenyben, ahol 1892-ben és 1933-ban egyaránt mínusz 67,8 Celsius-fokot mértek. Hogy ez milyen hideg, azt jól mutatja, hogy általában még a Marson is melegebb van ennél, hiszen a bolygó átlaghőmérséklete mínusz 63 fok. A WMO főtitkára a hír kapcsán arra emlékeztetett, hogy „a klímaváltozás korában sem szabad elfeledkeznünk róla, hogy milyen szélsőséges különbségek lehetnek a Föld időjárásában.”
A Hold a legújabb sugárzási adatok alapján alkalmas lehet a hosszú távú emberi kolóniák létesítésére. A kínai Chang’e-4 holdszonda továbbította első mérési eredményeit a kísérőbolygónk felszínén mérhető, időnként megemelkedő sugárzás mértékéről, és ezekből az derült ki, hogy nem lehetnek veszélyesek a majdani holdtelepesek egészségére – persze megfelelő védőpajzs használatával. Már a hatvanas-hetvenes évek Apollo-űrhajósai is vittek dozimétereket a Holdra, amelyek a sugárdózist voltak hivatottak mérni, de azok a készülékek csak az egész utazás alatt az űrhajósokra ható teljes sugármennyiséget regisztrálták, annak időbeli váltakozását nem. A kínai szonda tavaly szállt le a Hold túlsó oldalán (ami a népszerű kifejezéssel ellentétben valójában nem sötét), és magával vitte a német Kieli Egyetem asztrofizikusai által fejlesztett dozimétert is. A mérések szerint az aszrtonauták szervezetét nagyjából 200-szor erősebb háttérsugárzás érheti, mint a Föld felszínén. Ez soknak tűnhet, de csak 5-10-szer magasabb, mint az a sugárzás, ami egy New York-Frankfurt repülőjárat utasait éri, és nem veszélyes az egészségre.
A macskák is képesek az emberi viselkedés utánzására – derült ki az ELTE Etológia Tanszék kutatójának vizsgálataiból. Claudia Fugazza 10 éve vizsgálja kutyák imitációs képességeit, és képez kutyákat a Do as I do (Csináld, ahogy én) módszer segítségével. Ilyenkor az ember megmutatja a kutyának az új viselkedést, neki pedig le kell utánoznia (imitálnia kell) azt. Fugazza éppen Japánban volt, amikor egy ottani kutyakiképző elmondta neki, hogy van egy macskája is, és azt is kiképzete a módszer alkalmazásával. Ez szenzációszámba ment, mert eddig macskáról nem hitte (plánre nem tudta) senki, hogy képesek lehetnek – illetve érdekelheti őket – az emberi magatartás lemásolása. Az etológus persze gyorsan kísérletet tervezett a sintoista bőségisten után Ebiszu névre hallgató (vagy inkább nem hallgató) macska képességeinek tesztelésére. Kiderült, hogy Ebiszu az esetek 82 százalékában pontosan imitálja a számára teljesen új akciókat is: például a gazdáját utánozva felemelte bal mancsát és megérintett egy dobozt, vagy a pofáját a doboznak dörzsölte.
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/40. számában jelent meg szeptember 18–án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/40. számban? Itt megnézheti!
