Egy, a BioScience magazinban megjelent tanulmány szerint a klímaváltozás miatt 3500 állatfaj került egzisztenciális, azaz kihalási fenyegetettségi veszélybe. Elsősorban a pókszabásúak (ide tartoznak a pókokon kívül a skorpiók vagy ostoroslábúak is), a százlábúak, a korallok és medúzák vannak veszélyben. A megjelölt fajokra eddig a legnagyobb veszélyt az élőhelyük ember általi elpusztítása, illetve a túlvadászat/túlhalászat jelentette. Ám, ha a klímaváltozás folytatódik, ezek mellett megjelenik súlyos veszélyforrásként maga a változó klíma is (amely az óceánok és tengerek esetében elsavasodással jár a légkörből felvett szén-dioxid vízben való oldódása miatt, amelytől ezen vizek kémhatása megváltozik és kevésbé lesznek lúgosak). A tanulmány ettől függetlenül megállapítja, hogy bizonyos állatfajok esetében a klímaváltozásnak pozitív hatásai lehetnek, ám a felmelegedés az állatok életciklusát, viselkedésüket fajon belül és a más fajokkal való interakcióikat is megváltoztathatja.
A klímaváltozás miatti legnagyobb veszélyforrás nem a nagyobb hőség, hanem az időjárási mintázatok megváltozása: hosszú, száraz, aszályos időszakok (és az ezekből következő bozóttüzek, erdőtüzek) villámárvizeket hozó özönvízszerű esőzésekkel párosulva a fajok eddigi életfeltételeit jelentősen megváltoztatják, és ez a populációjukat a létfenntartáshoz szükséges kritikus szint alá viheti.
A kutatók két nyilvános adatbázist használtak fel a tanulmányuk kiindulópontjául, melyek 35 különböző taxonómiai osztályban található 70 814 különböző fajt értékelnek veszélyeztetettség szempontjából. Ezek egyike a Természetvédelmi Világszövetség adatbázisa, amely az ismert fajok természetvédelmi státuszát megállapítja (az ún. „vörös lista”, melynek fokozatai: nem fenyegetett – mérsékelten fenyegetett – sebezhető – veszélyeztetett – súlyosan veszélyeztetett – vadon kihalt, illetve kihalt), illetve amelyik a védett területeket is osztályozza, a másik pedig az „Életkatalógus” (Catalogue of Life) nevű taxonómiai katalógus.
Ez alapján a kutatók megállapították, hogy a hat legveszélyeztetettebb osztályban a fajok legalább negyede veszélyeztetett, de a globális felmelegedés hatásai miatt más osztályokban is találhatóak veszélyeztetett fajok. Összesen 1774 szárazföldi, 712 édesvízi és 441 tengeri állatfajt azonosítottak, melyek veszélyben vannak, ezek közül 1735 faj az, amelyiket a folyamatos szárazság által előidézett aszályok veszélyeztetnek, 1664 faj, amelyeknek megváltozott az élettere, 924 olyan faj van, amelyeket a villámárvizek veszélyeztetnek, és 792 olyan, amelyet a szélsőséges időjárási értékek (mint látható, egy fajra többféle veszély is leselkedik).
A tanulmány szerzői hozzáteszik, hogy ennél bőven jóval több faj is veszélyeztetve lehet, minthogy 1 281 520 leírt fajt tartanak nyilván, ám ebből mindössze a töredéke, 70 814 faj az, amelyet a Természetvédelmi Világszövetség folyamatosan megfigyel. A legnagyobb veszélyben, állapították meg, a sósvízi gerinctelenek vannak. A felmelegedésből származó extra hőmennyiség legnagyobb részét jelenleg az óceánok veszik fel. Az óceánfenéki élőlények különösen veszélyeztetettek, mivel az ő helyváltoztatási képességeik erősen limitáltak.
Megállapításuk szerint bizonyos fajok populációjának összeomlása már most megkezdődött. ezek közül kiemelték többek között a púpos bálnákat, a közönséges levesteknősöket, a dongókat (poszméheket), a korallokat, a tőkehalak egy Csendes-óceáni csoportját és a lumma nevű tengeri madarat, mely fajból 4 millió példány halt éhen 2015-ben és 2016-ban Észak-Amerika nyugati partjainál, amikor egy tengeri hőhullám miatt megváltozott a tengerben található, általuk fogyasztott halak mozgása. Ugyanebben a hőhullámban a Csendes-óceáni tőkehal állományának 71 százaléka veszett oda 7000 púpos bálnával együtt.
Tanulmányukat azzal zárják, hogy fordulóponthoz érkezett a klímaváltozás az állatvilágot illetően is, ha nem teszünk lépéseket ezen veszélyeztetett fajok túlélése érdekében, akkor a kihalásukat kockáztatjuk.
