Az új koronavírussal megfertőződött emberek csak mintegy ötöde marad tünetmentes a Berni Egyetem kutatóinak új, nagy léptékű kutatása szerint, amely 79 korábbi tanulmány eredményein alapul. A tanulmány a PLoS ONE tudományos folyóiratba jelent meg kedden.
Ha a tünetmentes fertőzöttek száma magas lenne, akkor az úgynevezett tömeges immunitás gyorsan elérhető lenne egy elmélet szerint. „Nagy valószínűséggel nem ez a helyzet” – mondta Nicola Low, a Berni Egyetem epidemiológusa, a tanulmány vezető szerzője a svájci SDA hírügynökségnek. A tünetmentes fertőzöttek számáról nincs egyetértés a szakértők között, mivel akit egyszer tünetmentesnek ítélnek, annál később jelentkezhetnek a szimptómák, ilyenkor beszélnek preszimptomatikus, azaz a tünetek megjelenése előtt lévő páciensekről.
Low és kutatócsoportja 79 korábbi kutatás adatait értékelte. A munkák olyan fertőzöttek adatait tartalmazták, akiknek tüneteit március és június között hosszabb időn át vizsgálták. A 6616 fertőzöttből csak 1287 maradt tünetmentes a betegség teljes lefolyása alatt, nagyjából 80 százalékuknál előbb vagy utóbb felléptek a szimptómák.
Amikor leszűkítették az elemzett tanulmányok körét olyan munkákra, ahol az alanyokat véletlenszerűen választották ki, tehát nem csak a kórházban kezeltek voltak benne, akkor a tünetmentes fertőzöttek aránya 30 százalékra nőtt. Azt is megállapították a kutatók, hogy a gyerekeken ritkábban tör ki a betegség, mint a felnőtteken. A kutatások elemzése, vagyis az úgynevezett metaanalízis alátámasztotta, hogy a tünetmentes fertőzöttek viszonylag kis szerepet játszanak a vírus terjesztésében.
A probléma nem velük, hanem az úgynevezett preszimptomatikus fertőzöttekkel van, akik nem tudnak még a betegségükről – mutatott rá Low, aki hozzátette, hogy a pandémia feltartóztatásához ezért is fontos az általános szabályok – a maszkviselés és a távolságtartás – betartása. Low és kutatócsoportja továbbra is figyelemmel kíséri a koronavírus okozta Covid–19 tünetmentes lefolyásáról szóló tanulmányokat, mivel a jelen munka elkészülte óta további – a tudós szerint potenciálisan jelentős – 900 kutatást publikáltak.
Időközben a tünetek szélesebb körére derült fény, mint amennyi a járvány kezdetén ismert volt, a köhögés és a fulladás mellett az íz- és szagérzékelés elvesztése és a végtagfájdalmak is annak számítanak már. Ezeknek az ismereteknek a birtokában a jövőben még pontosabban meg lehet állapítani a tünetmentes fertőzöttek számát. (MTI)
