A madárinfluenza már korántsem érdekli annyira az embereket, mint amikor a betegség először pandémiát okozott a világ madarai között, és milliárdszámra végzett velük. Az érdeklődés elapadása azonban messze nem jelenti a vírus eltűnését, hiszen az utóbbi három évben a H5N1 vírus egy új törzse terjed megállíthatatlanul mindenütt. Bár a járvány továbbra is a madarakat érinti alapvetően (miközben egyes jelek arra utalnak, hogy korlátozottan már képes emberek között is terjedni), ez a kórokozó az egyik legveszélyesebb vírus, amitől sok kutató azt várja, hogy előbb-utóbb emberi világjárványt indít el.
Az utóbbi három évben a vírus korábbiaknál fertőzőképesebb variánsa több mint 80 országban tűnt fel, és csak az Egyesült Államokban több mint 72 millió tenyésztett madarat fertőzött meg. Az áldozatai között a legkülönfélébb madarakat találjuk, miközben számos emlős, például rókák, macskák, medvék, fókák és delfinek is fogékonyak rá. Néhány esetben embert is fertőz a vírus, különösen a madarak gondozóit, de jelen pillanatban az emberi életre kevésbé veszélyes.
Az utóbbi hónapokban újabb járványhullám indult be Észak- és Dél-Amerikában és Európában is. A kutatók szerint a most zajló világjárvány sok szempontból az eddigi legsúlyosabb, mind a földrajzi kiterjedtségét, mind a fertőződött madarak és a fertőződött emlősök számát tekintve. Tényleg csak egy hajszál hiányzik ahhoz, hogy a vírus összeszedje a hatékony emberek közötti terjedés képességét biztosító mutációt, és a következmények nagyon ismerősek lesznek 2020-ból. Hogy valami jó hírrel is szolgáljunk: Európában javulni látszik a helyzet, mert a jelek szerint a vadon élő madarak között megjelent a vírussal szembeni bizonyos fokú immunitás.
Lehet-e világjárvány a madárinfluenzából?
Az utóbbi időben felerősödtek a félelmek, hogy a betegséget okozó H5N1 influenzavírus indíthatja el a következő pandémiát. Vajon a covid után több esélyünk van még csírájában elfojtani a világjárványt?
A mostani meglehetősen rossz járványhelyzet a most domináns variáns három évvel ezelőtti megjelenéséhez köthető. Bár az állati kórokozók az emberi vírusoknál valamivel lassabban terjednek (hiszen az állatok nem olyan mobilisak, mint az ember), a madarak mégis gyorsan nagy távolságra el tudnak repülni. Így fordulhatott elő például az, hogy miután tavaly ősszel átterjedt a vírus Észak-Amerikából Dél-Amerikába, néhány hónap alatt eljutott a kontinens déli csücskéig.
Innen már csak egy kis lépés az Antarktisz, ahol a Déli-Georgia-szigeteken két hónappal ezelőtt azonosították is az első fertőzést egy barna halfarkasban. Legújabban pedig már több más fajból is kimutatták, például antarktiszi sirályokból és elefántfókákból is. Bár e fertőzések még mindig csak az Antarktiszhoz tartozó szigeteken tűntek fel, a kutatók szerint most már tényleg csak napok kérdése, hogy a szárazföldön is megjelenik a vírus. Márpedig a kontinens legalább százmillió madár fészkelőhelye, amelyek alapvető szerepet játszanak a földrész ökoszisztémájának fenntartásában.
