A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) az egyik leggyakoribb krónikus tüdőbetegség a világon. A betegek a tüdőszövet károsodása miatt egyre nehezebben lélegeznek. Nem tudják teljes mértékben kilélegezni a levegőt, ezért az állott, alacsony oxigéntartalmú levegő bennmarad a tüdejükben, és csökkenti a légzési kapacitást. A COPD jelenleg gyógyíthatatlan betegségnek számít, csak a tünetek csillapítása, illetve a betegség progressziójának lassítása lehet a terápia célja. A megelőzés leghatékonyabb eszköze a dohányzás elhagyása.
A gyógyszeres kezelés mellett az orvosok rendszerint különféle légzőgyakorlatokat írnak elő a betegeknek, amelyek erősíthetik a légzőizmaikat, illetve elsajátíthatják segítségükkel a hatékony légzés technikáját. Ilyen légzőgyakorlat lehet a nevetés is: egy török kutatók által végzett kis elemszámú, mégis reménykeltő eredményekkel zárult vizsgálatban kimutatták, hogy a nevetésterápia javíthat a COPD-ben szenvedő betegek állapotán.
A nevetésterápiáról már korábban kimutatták, hogy számos krónikus betegség, például diabétesz vagy veseelégtelenség esetén javíthatja a beteg életminőségét, testileg és mentálisan egyaránt. Ebből kiindulva az ankarai Bilkent Városi Kórház orvosai 63 COPD-vel kezelt beteget toboroztak egy kísérlethez. Őket három, egyenként 21 fős csoportra osztották, és minden beteg folytatta az eredeti gyógyszeres kezelését. Az egyik (kontroll)csoport tagjai a gyógyszeren kívül nem kaptak egyéb terápiát. A másik csoport tagjai légzőgyakorlatokat (összeszorított ajakkal történő légzést) végeztek, a harmadik csoport pedig nevetésterápiában részesült (illetve részeltette magát).
A nevetésterápia egy formalizált terápiás eljárás, amelyben a résztvevők részben irányítottan nevetnek, mosolyognak, illetve egyéb játékos hangokat (például egy motorbicikli berregését vagy oroszlánüvöltést) utánoznak. Az alanyokat előbb nevetésterapeuták tanították meg a módszer helyes használatára, majd arra kérték őket, hogy heti háromszor fél órában gyakorolják a tanultakat.
Az eredmények szerint az összeszorított ajakkal történő légzés és a nevetésterápia nyolc hét alatt egyaránt javított a betegek állapotán a sima gyógyszerezéshez képest (a két kezelt csoport eredményei között nem mutattak ki különbséget). A légzés- és nevetésgyakorlatok pozitív hatása méh egy hónappal a vizsgálat hivatalos zárása után is érzékelhető volt (bár természetesen nem tiltották meg az alanyoknak, hogy folytassák otthon a nevetést és a csücsörítő légzést). Arról egyelőre csak feltételezések vannak, hogy a nevetésterápia hogyan gyakorol hatást a COPD-re. Vélhetően erősíti a légzőizmokat, és elősegíti a mélyebb, kiegyensúlyozottabb légzést, miközben a mentális hatásai serkentik az agybéli endorfinok, és gátolják a stresszhormonok felszabadulását.
