A protekció egy jól működő szabad piacon inkább árt, mint használ

A protekció egy jól működő szabad piacon inkább árt, mint használ

Fotó: Unsplash/Pietro Jeng

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A CEU Határtalan Tudás című előadássorozatának második, március 22-ei alkalmán a hálózatok és a siker kapcsolatát boncolgatták, az este neves vendégei. A rendezvény házigazdája László Flóra volt, aki a Társadalmi Felelősségvállalási Iroda vezetője. Az ő rövid felvezetője után Barabási Albert-László volt az első előadó. Barabási hálózatkutató, a CEU és a Harvard professzora, olyan sikerkönyvek szerzője, mint például a 2003-as Behálózva, amivel először ért el komoly elismerést, vagy a tavaly megjelent A képlet.

„A teljesítményed rólad szól, de a siker az rólunk”

Mostani előadásában a teljesítmény és a siker viszonyát elemezte. Kulcsmondata szerint „a teljesítményed rólad szól, de a siker az rólunk szól”. Tehát a közösség adományozza a sikert. Ami érdekes, hogy a két fogalom közötti összefüggés nem olyan egyértelmű, mint ahogy azt általában gondoljuk. A teljesítmény legfontosabb tulajdonsága, hogy korlátos és az esetek többségében nehezen mérhető. Még a sport terén a legegyértelműbb a helyzet, de az élsportolók csúcsteljesítményei között sokszor olyan kicsi a különbség, hogy nem lehet objektíven meghatározni, hogy ki a jobb. A siker ezzel szemben nem rendelkezik belső korlátokkal, így egyértelmű különbségek vannak egyének sikerei között.

Barabási Albert-László: A demokrácia megbukott | Magyar Hang

Sok helyütt felbukkant az az erő, amely vírusként kihasználja ennek a nem tökéletes építménynek a gyenge pontjait – mondja a világhírű kutató. A teljes interjú.

A leginkább a művészet estében szakad el a siker a teljesítménytől. Példaként Duchamp piszoárja került elő. Ebben az esetben magán a tárgyon, az alkotó teljesítményén keresztül nem következtethetünk a siker szintjére. A hálózat teremti meg tehát a műalkotás értékét. A képzőművészet esetében ennek a láthatatlan hálózatnak a főszereplői azok a galériák, kiállítóhelyek és múzeumok, melyek létrehozzák azokat a tereket, ahol a teljesítmény alapján megkülönböztethetetlen tárgyak értékké válnak. Összefoglalva tehát, minél kevésbé mérhető a teljesítmény, annál nagyobb szerepe van a hálónak.

Nem látjuk át, hogy honnan mire, kire számíthatunk

Azt, hogy miként lehet ezekben a hálózatokban sikeresen működni, már Vedres Balázs, a CEU docense, a társadalmi hálózatok és a társadalmi változások összefüggéseinek kutatója mondta el. Előadásának kiindulópontja, hogy csapatban, közösségben dolgozunk a sikerért. Napjaink digitalizált világában feltételezzük, hogy a technológiának hála összekapcsolódott szuperagyként működnek az emberek, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ez távolról sem igaz. Kutatásának fő kérdése tehát az, hogy miként alakíthatóak ki eredményes munkaközösségek.

A legfontosabb, hogy ne hallgassunk a kapcsolathálózat építő ösztöneinkre. Mindenki szeret népszerű emberekhez közeledni, de ha így teszünk, akkor a már sikeressé vált gondolatok elnyomják az újakat. A hasonlóság utáni vágy is egy jellegzetes ösztönünk, amivel szintén csökkentjük az új ötletek megszületésének lehetőségét. Szokásunk lezárni a hálózatainkat. Magyarán az ismerőseink ismerőseivel alakítunk ki kapcsolatokat. Ami pedig a legmeglepőbb tulajdonságunk a kutatók számára, hogy nem ismerjük a saját hálózatainkat. Nem látjuk át, hogy honnan mire, kire számíthatunk. Egy jó hálózat tehát nyitott kapcsolatokból álló, átfedő közösségeket foglal magába. Kutatócsapata elméleteit Miles Davis hálózatait elemezve igazolta. Az általa kialakított zenei formációkra voltak jellemzőek az erős és nyitott kapcsolatok. Zárásként elmondta, hogy minden eredményük ellenére mindössze a siker 20 százalékát tudták megmagyarázni. A maradék 80 százalék továbbra is ismeretlen és ez talán megnyugtató.

Palya Bea megteremtette a saját hálózatát

Az estét színesítő sztárvendég Palya Bea énekes-dalszerző volt. Ő az életéről, saját tapasztalatairól mesélt. Édesanyja kezdeti félelmeit elevenítette fel, melyeket az első televíziós szereplése oszlatott csak el. A sikerét kikezdhetetlen ambíciói és a rengeteg befektett munka alapozta meg, de az a felismerés juttatta el a csúcsra, hogy üzenete van egy közösségnek, így vált dalszerzővé, és mesél azóta is a „közös tudattalan tocsogós rétegeiben” megismert összeolvadt történetekről. Az önismeret jelentőségének felismerése után a következő nagy lépés egy csapat felépítése volt. Megteremtette a saját hálózatát, melynek részeként gondol a közönségre is. A sokszínűségből építkeznek és a közös alkotás közben mindig szemelőtt tartják az egyén szabadságát. Munkájuk alapja pedig a bizalom.

Az egyéni előadásokat követő beszélgetés során több érdekes kérdés is felmerült. Például hogy miként hatnak egymásra a hálózatok. Vedres Balázs a társadalmi fejlődés alapjának tartja, hogy egyszerre több hálózatban is jelen vannak az egyének. Barabási Albert-László szintén ezt fejezte ki úgy, hogy egyik terület termékenyíti meg a másikat. Palya Bea számára ez élő valóság, amikor zenei karrierjét és családjának ügyeit hasonló módszerekkel alakítja.

A Facebookot is vizsgálni fogják a CEU és az MTA közös kutatásában | Magyar Hang

A győztes projekt olyan kategóriában született, amely még az EU-ban legrangosabbnak számító alapkutatásipályázatok között is kiemelkedő.

Azt is megtudhattuk, hogy egy sikeres kreatív munkát végző csapat élén nem hatalmaskodó diktátor áll, hanem a munka javát végző lelkiismeretes vezető. Ahogy azt is, hogy a protekció, egy jól működő szabad piacon inkább árt, mint használ. Meghallgathattunk ezzel kapcsolatban egy váratlanul kialakult vitát, mely során egy hölgy szembeszállt a meghívott vendégekkel, és a gyógyszeripar példáin keresztül próbálta sarokba szorítani a kutatókat, de a téma kibontására nem volt lehetőség.

Egy, az emberiség jövőjéért aggódó néző feltette a kérdést, hogy a hálózatkutatással nem optimalizáljuk-e a romboló folyamatokat, ezzel gyorsítva a civilizációnk összeomlását. A téma kutatói szerint azonban munkájuk fő fókusza nem az optimalizálás, hanem a megismerés, ami egyelőre nem tudja jelentősen befolyásolni egy-egy szervezet fejlődését. Az emberiség jövője mellett a hálózatkutatás jövőjéről is szó esett, mely nem más, mint a hálózatok dinamikájának és ezen rendszerek időtől való függésének tanulmányozása.