A T-rex nem is vicsorgott, ajkai eltakarták a fogait
Fogatlan (legalábbis látható fogak nélküli) T-rex. Kép: Mark P. Witton

A tudomány mindet elront, ami a világban kicsit is érdekes. A Jurassic Park óta a Tyrannosaurus rex félelmetes ragadozóként él a dinórajongó gyerekek és felnőttek képzeletében, amelynek ijesztő mivoltához nagyban hozzájárul az állkapcsaiból kimeredő több arasznyi fogsora. Viszont úgy tűnik, ez a kép téves, hiszen egy új felfedezés szerint az ajkai miatt nem is látszott ki a T-rex fogsora.

Évrizedeken keresztül a fogazat kinézetében megegyezett a Tyrannosaurus tudományos és popkulturális ábrázolása: a paleontológusok sem tudták elképzelni, hogy az akár harminc centiméter hosszú fogakat bármilyen ajak eltakarhatná – egyszerűen túlságosan hatalmasnak tűntek ehhez. Pedig úgy tűnik, mégis ez volt a helyzet – derült ki egy nemzetközi kutatócsoport Science-ben publikált kutatásaiból.

Vagyis a T-rex fizimiskája jobban hasonlított a mai gyíkokéhoz, például a komodói sárkányhoz, mint a krokodilokhoz. Egyébként tudják, hogyan lehet megkülönböztetni a krokodilokat az aligátoroktól? Az aligátoroknak csukott száj esetén csak a felső fogsoruk látszik ki, míg a krokodiloknak az alsó és a felső fogaik is a szájukon kívül helyezkednek el. 

Sőt, a kutatók szerint minden szárazföldi dinoszaurusznak voltak ajkai. Bár nem minden paleontológus van erről meggyőződve, de ha a Science-ben megjelent tanulmány megállapításai helytállónak bizonyulnak, akkor ezzel egy sok évtizedes paleontológiai vita zárul le. Míg a száz évvel ezelőtti ábrázolásokban még inkább gyíkszerűen (záródó ajkakkal, kilátszó fogak nélkül) jelentek meg a dinoszauruszok, később általánossá vált a vicsorgó T-rexek és társaik képe. A tudományos kép azonban sosem volt ilyen egyértelmű.

science.abo7877-f1
A T-rex koponyája, illetve fogas és fogatlan rekonstrukciói (Fotó: Cullen et al. 2023 Science)

Thomas Cullen, az Auburn Egyetem paleontológusa és munkatársai a jelenleg élő ajakkal rendelkező hüllők (például a komodói sárkány és más gyíkok) koponyahossza és fogmérete közötti összefüggést elemezték, és ezt hasonlították össze az ővelük viszonylag közeli rokonságban álló szárazföldi (theropoda) dinoszauruszokkal. Az eredmények pedig azt mutatták, hogy a dinóknak sem voltak különösen nagy fogaik a mai ajkas hüllőkhöz képest. Vagyis pusztán a foguk mérete miatt nem volt szükségszerű, hogy ne látszódjanak ki a szájukból.

De más jelek is arra utalnak, hogy a szárazföldi dinoszauruszok ajkak mögé rejtették a fogaikat. Összevetették a (fogukat a szájukon kívül hordó) krokodilok fogzománcát egy dinoszauruszfaj fogzománcával, és azt találták, hogy míg a krokodil fogainak külső oldalán sokkal vastagabb a fogzománc, mint a belső oldalon (nyilván azért, hogy védje a külvilágnak kitett fogat, addig a dinoszaurusznak vékonyabb volt a fogai külső oldalán a zománcréteg – feltehetően azért, mert védte az ajak. A dinók állkapcsának egyéb jellegzetességei is inkább az ajakkal rendelkezői mai hüllőkre, például a leguánokra hasonlítottak. Mindezek együttvéve a kutatók szerint egyértelműen arra utalnak, hogy a therapoda dinoszauruszoknak csókos ajkaik voltak, és nem vicsorogtak folyton.