Meglepő tanulmányt közölt a Stockholmi Egyetem társadalomtudományi kutatóközpontja, a SOFI. A patinás amerikai műszaki egyetem, az MIT tudományos lapjában, a Daedalusban megjelent kutatás szerint a női középvezetőknek 30 és 100 százalékkal több szexuális zaklatással kell megbirkózniuk, mint a nem vezetői beosztásban dolgozó női alkalmazottak.
Az EurekAlert hírportál által is idézett kutatás Svédország mellett az Egyesült Államokra és Japánra koncentrált, és az eredmények már csak azért is érdekesek, mert e három országnak eltérő társadalmi és munkahelyi normái vannak. „Mikor nekifogtunk a kutatásnak, meg voltunk győződve arról, hogy a a munkahelyi hierarchia alacsonyabb szintjein dolgozók jobban ki vannak téve a szexuális zaklatásnak, ám meglepetésünkre épp az ellenkezőjét találtuk” – mondta a felmérésben részt vevő Johanna Rickne. A SOFI közgazdász professzora szerint a „meglepetést” két tényező okozza. Egyrészt, a zaklatások alacsonyabb szinten nagyobb arányban derülnek ki, mivel több alkalmazott jelenti azokat, míg a középvezetők inkább magukban tartják az ilyen ügyeket. A másik ok pedig az, hogy a munkavállalói hierarchia közepén állókat beosztottjaik és a feletteseik is zaklathatják.
A felmérés – nem meglepő – tanulságai szerint, ahol a beosztottak többségében férfiak, ott nagyobb a valószínűséggel válhatnak zaklatás áldozatává a női vezetők. „Az eredmények emellett azt is mutatják, hogy az ilyen zaklatások miatt a nőknek sokkal nagyobb árat kell fizetniük az előrelépésekért, a karrierért. Az amerikai és japán adatok szerint ráadásul a női középvezetők zaklatása nem csak gyakoribb, mint a beosztottaké, de sokkal komolyabb szakmai és társadalmi következményekkel jár. A zaklatottat »bajkeverőnek” bélyegzik, és kihagyják a szakmai továbbképzésekből, illetve később már nem léptetik elő” – összegezte tapasztalataikat a kutatásban szintén résztvevő Olle Folke, az Uppsala Egyetem kutatója.
Nehéz lesz a visszaút a szexuális visszaélések után | Magyar Hang
Kevés durvább dolog létezik, mint kihasználni azokat, akiken segíteni kellene. Az Oxfam-botrány után az érintett szervezetet faggattuk.
A felmérést személyre szabott kérdőívekkel készítették, a hibaarány kiküszöbölése végett pedig mindenkinek ki kellett tölteni egy kérdéssort arról, hogy számára mi számít és mi nem szexuális zaklatásra utaló magatartásnak. Így a kutatók nem határozták meg a zaklatás fogalmát, ugyanakkor ezzel kapcsolatban hasonló válaszok érkeztek mind a középvezetői, mind a beosztotti csoportból.
A kutatók a svéd adatokat az országos statisztikai hivatal témába vágó, öt év – 1999, 2001, 2003, 2005 és 2007 – során készült felmérései alapján, hat híján 24 ezer résztvevő válaszaiból állították össze. A másik két kutatást viszont 2019-ben végeztek, mindkét esetben 1573 résztvevővel, amelyek közül az amerikai nők 62, míg a japánok 17 százaléka dolgozott középvezetői pozícióban.
A felmérésben rákérdeztek az elkövetők személyére, ahogy arra is, hogyan reagáltak a zaklatásra és hogy azok kiderülése milyen társadalmi és szakmai következményekkel járt.
