A kutatók számára az egyik legnagyobb rejtély az, miért reagál olyan eltérően az emberek szervezete a koronavírusra: van, aki tünetek nélkül átvészeli, más viszont élet-halál között lebeg, maradandónak tűnő szervi károsodást szenved el vagy belehal a betegségbe. Andrew Badley, a Mayo Clinic járványügyi specialistája a CNN-nek elmondta: egyes jelek arra utalnak, azok vészelik át könnyebben a betegséget, akik életük során többféle – például pneumococcus, influenza, tüdőgyulladás, hepatitisz elleni – oltáson estek át. Ezek az oltások ugyanis javítják, erősítik a veleszületett immunrendszert, így tehát ha a szervezet fertőzéssel találkozik, gyorsabban legyőzi. – Ezt hívják az immunrendszer tréningjének: az immunrendszerünk olyan mint egy izom, minél többet tornáztatjuk, annál erősebb lesz – jegyezte meg a szakértő.
Ennek megfelelően kutatók szerint gyűlnek az arra utaló bizonyítékok is, hogy a tuberkulózis megelőzésére használt BCG-vakcina is hasznos lehet a koronavírussal szemben. Friss vizsgálati eredményekre alapozva állítják, hogy azokban az országokban, ahol a lakosság sok tagja be lett oltva, ott alacsonyabb a COVID-19 miatti halálozás aránya. Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy a BCG csökkenti a SARS-CoV-2 vírus okozta súlyos megbetegedés kockázatát, de más kutatásokkal egybehangzóan jelzik, hogy ez az oltás általánosságban, így a koronavírussal szemben is, képes növelni az immunitást.
Több kutató úgy véli, a gyermekbénulás, a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni vakcina is hasonló védelmet jelenthet a halálos fertőzésekkel, így akár a koronavírussal szemben is.
De ez csak egy tényező a sok közül. Monica Gandhi, a Kaliforniai Egyetem fertőző betegség specialistája szerint a fertőzöttek 40 százaléka tünetmentes, és szerinte ebben a maszkhasználat is segít. Ha valaki hordja a maszkot, akkor kevesebb vírus éri el, így megfertőződés esetén is alacsonyabb dózissal kell megbirkóznia.