Szerte a világon használnak szinte állandó jelleggel antibiotikumokat a haszonállattartásban: függetlenül a bakteriális fertőzések meglététől vagy hiányától, folyamatosan adnak alacsony dózisú antibiotikumokat a marháknak, csirkéknek és disznóknak, mert a korábbi adatok szerint ez a gyakorlat növeli a termelékenységet a kórokozók visszaszorítása révén. Csakhogy ha a táplálékállatainkban túlzottan és indokolatlanul használjuk az antibiotikumokat, azzal ugyanazt a hatást érjük el, mintha mi magunk szednénk őket: erősítjük a mindenféle antibiotikumnak ellenálló, multirezisztens baktériumtörzsek evolúcióját.
Az Oxfordi Egyetem most publikált tanulmányában kimutatták, hogy a kolisztin antibiotikum állattartásban való használata, amelyet például Kínában előszeretettel alkalmaztak évtizedeken keresztül (jelenleg már elvileg nem) csirke- és sertésnevelő telepeken, olyan Escherichia coli (E. coli) baktériumtörzsek kialakulásához vezetett, amelyek nagyobb sikerességgel kerülik meg az emberi immunrendszert, írja a Guardian.
A kolisztin a múlt század ötvenes évei óta (a humán és állatgyógyászatban egyaránt) alkalmazott antibiotikum, amelyet embernél a minden más antibiotikumnak ellenálló, általában tüdőgyulladást okozó bakteriális fertőzések esetén. Vagyis ez egy úgynevezett „utolsó szalmaszál” kezelés, ha ez is hatástalanná válik, akkor e szuperbaktériumok tényleg legyőzhetetlenné válnak. A kolisztin már Kínában sem legális táplálékkiegészítő az állattartásban, és a világ számos országában betiltották, de a sok évtizedes használat már talán visszafordíthatatlan károkat okozott, és olyan pályára állította bizonyos baktériumok evolúcióját, amiből csak mi kerülhetünk ki vesztesen. Sok kutató szerint a kolisztin és a hozzá hasonló úgynevezett antimikrobiális peptidek (AMP-k) ellen kialakuló rezisztencia még veszélyesebb, mint a szokványos antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok. Az AMP-k ugyanis a veleszületett immunrendszer legfontosabb antibakteriális fegyverei.
A veleszületett immunrendszer az immunrendszer első védelmi vonala, és – ahogy a neve is mutatja – már a születéstől kezdve birtokoljuk (ahogy a legtöbb állat, sőt baktérium). A kolisztint egy bakteriális AMP-ből állították elő, de hozzá nagyon hasonló AMP-k működnek az emberi immunrendszerben is, így ha egy kolesztinrezisztens baktérium kialakul, az nagy valószínűséggel az emberi veleszületett immunrendszernek is ellen fog állni.
A kolisztint a nyolcvanas évek óta használták széles körben az állattenyésztésben, és a hatására az ellene szerzett rezisztenciát biztosító gének kezdtek terjedni a baktériumpopulációkban. Erre reagálva idővel betiltották az állatgyógyászati használatát. Az oxfordi kutatók vizsgálatai szerint azonban az ellene rezisztenciát biztosító egyik gén, az MCR-1 ugyanolyan hatékony védelmet biztosít a baktérium számára az emberi veleszületett immunrendszerrel szemben, mint a csirke- vagy sertésimmunrendszerrel szemben.
Az eredmények szerint azok a baktériumok, melyek hordozzák a gént, legalább kétszer jobban ellenállnak az emberi vérszérumban lévő AMP-knek, mint azok, amelyekből hiányzik a gén. Az egyetlen jó hír az, hogy amióta Kínában is betiltották a kolisztint, az MCR-1 gén gyakorisága visszaszorult az E. coli populációkban. Viszont az AMP-kre sok kutató a konvencionális antibiotikumok kiváltására alkalmas egyik lehetséges megoldásként tekint. Az azonban, hogy könnyen rezisztencia alakulhat ki ellenük, szörnyen nagy bajt okozhat, hiszen így elfordulhat, hogy az új, AMP-alapú gyógyszerek kifejlesztésével gyakorlatilag hatástalanítjuk a veleszületett immunrendszerünk legfontosabb fegyvereit.
