Hibernálják magukat a kolibrik. II. világháborús német hadihajót fedeztek fel Norvégia partjainál. Már látják, hogyan állíthatják helyre a Puerto Ricóban lévő híres Arecibo Obszervatóriumot, amely nemrég súlyos sérüléseket szenvedett. E heti tudományos lapszemle.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Az Andokban élő kolibrik a fagyos éjszakák elleni védekezésképpen hibernálnak, testhőmérsékletük végletesen lecsökken. A kolibrik híresek arról, hogy nemcsak a világ legkisebb, de a legfürgébb szárnymozgású és a leggyorsabb anyagcseréjű madarai is közülük kerülnek ki. Olyan sok energiát fogyasztanak el a nap során, hogy sokszor a saját testsúlyuknak megfelelő mennyiségű nektárt kell elfogyasztaniuk naponta az éhhalál elkerülése érdekében. Az Andok magashegységi környezetében ezt csak tetézi a nagy tengerszint feletti magasságból adódó ritka levegő és az alacsony éjszakai hőmérséklet.
A dél-afrikai Pretoriai Egyetem biológusai most kimutatták, hogy hibernációval csökkentik le éjszakánként az energiafogyasztásukat, és így minimalizálják az elvesztegetett kalóriákat. A kolibrik normál testhőmérséklete szinte megegyezik az emberével (35-36 Celsius-fok), alkonyatkor azonban ez a dermesztő 10 fokra csökken (majd hajnalban pillanatok alatt emelkedik újra 25 fokot). Minél magasabb hegyi régióban él a faj, annál alacsonyabbra csökken az éjszakai testhőmérséklete. A legalacsonyabb testhő, amit élő kolibrinél mértek, alig haladta meg a plusz 3 fokot, tehát szinte szó szerint megfagyott, majd reggel minden gond nélkül felébredt.
A Puerto Ricóban lévő híres Arecibo Obszervatórium egy hónappal ezelőtt szenvedett súlyos sérüléseket, amikor a rádióteleszkópot merevítő egyik drótkötél elszakadt, és mélyen felhasította a vízszintes parabolatányért. Az obszervatóriumot főként föld közeli aszteroidák nyomon követésére és értelmes földönkívüli életformák keresésére használják. Ez a teleszkóp fedezte fel az első exobolygót (Naprendszeren kívüli bolygót). Hatalmas mérete – átmérője 305 méter – és scifibe illő rendeltetése mellett népszerűségét a Goldeneye című James Bond-filmben rá osztott fontos szerep alapozta meg. Az augusztus 10-i baleset azonban 30 méteres sebet ejtett a tányér szélén, és ezzel működésképtelenné tette a teleszkópot.
A létesítményt működtető Dél-kaliforniai Egyetem csillagászai most bejelentették, hogy bár továbbra sem tudják, hogy mi okozta a rejtélyes balesetet, de az mára kiderült, hogy a rádióteleszkóp elektronikája nem sérült, így a helyreállítása viszonylag egyszerű lesz. Viszont először statikailag kell megvizsgálni a tányért, hogy elég biztonságos-e a szerkezet ahhoz, hogy felküldjék a munkásokat a javítás miatt. Ugyanakkor már a javítás alatt újraindítanak több kutatóprogramot is.
A norvég Statnett elektromos szolgáltató a tenger alatti kábelek karbantartása közben talált rá az 1940-ben elsüllyedt német Karlsruhe hadihajó roncsaira. Először, néhány évvel ezelőtt még csak szonárral derítették fel, de most robot tengeralattjárót is leküldtek a roncshoz. A Karlsruhe meglepően jó állapotban, egy darabban maradt meg a mai napig 488 méteres mélységben. A 174 méter hosszú hajó 1940 áprilisában vette tűz alá Kristiansand városát, Norvégia náci inváziójának epizódjaként. Csakhogy a norvég tüzérség találatai, illetve egy brit tengeralattjáró torpedói következtében harcképtelenné vált, végül pedig maguk a németek süllyesztették el. A Karlsruhe volt eddig az egyetlen elsüllyedt náci hadihajó, amelynek nem volt ismert a pontos helyzete. A következő években minden bizonnyal egyre több kutatóexpedíció fog indulni a mélyben nyugvó roncshoz.
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/38. számában jelent meg szeptember 18--án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/38. számban? Itt megnézheti!
