Az ELTE kancellári utasításra nem fizet tiszteletdíjat a 70 éven felüli doktori bírálóknak. FRISSÍTÉS: Az egyetem szerint az ügyintézőjük egy nem létező kancellári utasításról írt
Az ELTE Természettudományi Karának épülete (Fotó: Facebook/ az ELTE Természettudományi Karának hivatalos oldala)

Szabados László csillagász, emeritus professzor, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet 77 éves (ennek még jelentősége lesz) tudományos tanácsadója küldte el lapunknak azt az emailt, amit az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyik ügyintézőjétől kapott. Az email egy doktori értekezés bírálatáért felajánlott tiszteletdíjról szólt.

Pontosabban csak szólt volna, hiszen a kutató meglepődve azt olvasta a levélben, hogy neki nem jár pénz, mert elmúlt 70 éves. Konkrétan ez olvasható a levélben:

„Amennyiben nincs az ELTE-vel munkaviszonya, valamint nem töltötte be a 70. életévét – illetve a megbízás időtartama alatt sem fogja betölteni – és elfogadja a felajánlott megbízási díjat, akkor kérjük, hogy az adatmezőket olvashatóan, nyomtatott betűkkel szíveskedjék kitölteni. 70. életévüket betöltött bírálóinknak a kancellári utasítást figyelembe véve sajnos nem áll módunkban megbízási díjat fizetni.”

elte-tiszteletdij
A tiszteletdíj (nem) felajánlásáról szóló levél

A csillagász kérdésünkre elmondta, nem tud semmit arról, miért döntött úgy a kancellár, hogy a 70 évesnél idősebb bírálóknak nem jár pénz. „Én azért azt válaszoltam az ügyintéző hölgynek, hogy ettől függetlenül persze megcsinálom a bírálatot, mert a fiatalság érdekében ez nekem kötelességem, de nem minősítem a kancellárnak ezt az utasítását” – mondta Szabados László.

A kutató elmondta, hogy korábban fizettek egy jelképes összeget: kevesebb mint bruttó 30 ezer forintot a bírálatért. Pedig nem kis munka a PhD-értekezések alapos bírálata. „El kell olvasni alaposan az értekezést és az abban szereplő hivatkozásokat, illetve a jelöltnek a publikációit is át kell nézni. Úgyhogy az összességében olyan 8-10 munkanapot szoktam rászánni, több hét alatt elosztva.” Mindezt ingyen. „Aki öreg, haljon meg, de legalábbis 0 értékű a munkája az ELTE kancellárja szerint” – írta Szabados László a Facebookra a neki küldött levélről.

A 2003-as CXXV. egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törvény kimondja, hogy „Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt (...) életkora (...) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

Az eljárásról kérdéseket küldtünk az ELTE-nek, amint válaszolnak, kiegészítjük a cikkünket. Többek között megkérdeztük az egyetemtől, hogy mivel indokolják, hogy nem fizetnek tiszteletdíjat a 70 éven felüli bírálóknak a doktori értekezések bírálatakor, illetve hogy miben látnak különbséget a 70 év alatti és a 70 év feletti bírálók munkája között, ami indokolja ezt a különbségtételt. Nem tudni, hogy mióta él a 70 éven felüli bírálók tiszteletdíját megtagadó kancellári utasítás, az ELTE doktori szabályzatában nem találtuk nyomát ennek a kitételnek.

Az ELTE kancellárja már tíz éve Scheuer Gyula, a jelenlegi megbízatása 2027-ig szól. A 2014-es kancellári pályázata eredményhirdetésekor azt írta az ELTE honlapja, hogy „Az állami felsőoktatási intézmények új irányítási rendszerében a rektor az intézmény első számú vezetője, de a kancellár felel az intézmények igazgatási, gazdálkodási, jogi, közbeszerzési, műszaki, informatikai működtetéséért." A kancellár tehát gyakorlatilag az egyetem gazdasági igazgatója, és a kormány nevezi ki.

 

FRISSÍTÉS

Az ELTE Kancellária cikkünk megjelenése után közleményt küldött lapunknak, amelyben cáfolják, hogy létezne a levélben szereplő kancellári utasítás. Fontos kiemelni, hogy nem a munkatársuk által küldött levél létét cáfolják, hanem annak tartalmát. Vagyis meghazudtolják a saját alkalmazottjukat. A közleményükben így fogalmaznak:

„Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a szóban forgó írásban megjelentekkel szemben nem létezik a cikkben említett tartalmú kancellári utasítás. Az egyetemi karoknak egy szolgáltatás megrendelésénél a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelően kell eljárniuk. Amennyiben megrendelnek egy szolgáltatást, akkor annak ellenértékét minden körülmények között ki kell fizetni. A valóságnak nem megfelelő tájékoztatásban érintett egyetemi kollégával és az eljárással kapcsolatosan a Kancellária vizsgálatot kezd.”

A levél valóságosságát bizonyítja az is, hogy bár a cikkünkben nem neveztük meg a levelet küldő ügyintézőt, az egyetem máris vizsgálatot kezdett a „valóságnak nem megfelelő tájékoztatásban érintett egyetemi kollégával" szemben.

A közleménnyel kapcsolatban újabb kérdéseket tettünk fel az egyetemnek. Megkérdeztük tőlük, hogy úgy kell-e érteni a nyilatkozatukat, hogy az ügyintézőjük hazudott a bírálónak küldött levelében a kancellári utasítást illetően, és maga találta ki az egészet? Illetve megkérdeztük, hogy az ügyintéző hány hasonló tartalmú levelet
küldött ki más bírálóknak, és eddig miért nem indult ellene (vagy más felelősök ellen) eljárás?

 

FRISSÍTÉS 2

Megérkezett az ELTE Kancellária válasza az előző közleményük után feltett kérdéseikre. Ebben azt írják, hogy jelenleg több kérdésre nem kívánnak válaszolni:

„Minden, amit a tegnapi cikkében foglaltakkal kapcsolatban most el tudtunk mondani, az a Kancellária mai közleményében szerepel. Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy ezek a kérdések nem közvetlenül a Kancellária, hanem a Természettudományi Kar hatáskörébe tartoznak. Amennyiben jelenleg további információra van szüksége, forduljon az érintett karhoz. A vizsgálatot a közeljövőben fogjuk lefolytatni, amennyiben igényli, akkor a vizsgálat lezárultát követően állunk rendelkezésére."

„