Európának be kellene tiltania az űrtükröket, a felhőfehérítést és más, hasonló technológiákat, amelyek célja a napsugarak visszaverése – jelentették ki egy nemrégiben közzétett állásfoglalásukban az Európai Bizottság tudományos tanácsadói. A The Guardian információi szerint a tudósok attól tartanak, hogy a napsugárzás módosításának kockázatai és előnyei „rendkívül bizonytalanok”, ezért ők EU-szintű moratóriumot szorgalmaznak, amely megtiltaná ezek alkalmazását a globális felmelegedés ellensúlyozására.
A geomérnökség gyűjtőfogalomként olyan megoldásokat takar, amelyek közvetlenül avatkoznak be a Föld klímarendszerébe. Két fő irányzat létezik: a napsugárzás-menedzsment (SRM) és a szén-dioxid-kivonás (CDR). Az SRM-technológiák lényege az, hogy különböző anyagokat juttatnak a légkörbe, melyek aztán visszaverik a beérkező napsugak egy részét, ezáltal hűthetik a bolygót. A CDR ezzel szemben a légköri szén-dioxid eltávolítására törekszik. A cél mindkét esetben az, hogy mérsékeljük a hőmérséklet-emelkedést, legalább rövid távon.
Bár első hallásra ezek a technológiák ígéretesnek tűnhetnek, a szakértők szerint több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszolnak. Barbara Prainsack, az Európai Tudományos és Új Technológiák Etikai Csoportjának elnöke úgy véli, hogy ha ezeket megoldásként állítjuk be, azzal aláássuk a már folyamatban lévő erőfeszítéseket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.
Azt a kritikusok sem tagadják, hogy az efféle eljárások csökkenthetik a globális hőmérsékletet, az ezekhez kapcsolódó problémák azonban messze túlmutatnak az előnyökön. Az egyik legfőbb kritika az efféle mérnöki megoldásokkal szemben az, hogy csupán tüneti kezelést nyújtanak. Olyan, mintha lázcsillapítóval kezelnénk a bolygót. A hőmérséklet valóban csökkenhet, a betegség azonban nem múlik el. Sőt a technológiák alkalmazása hosszú távú függőséget okozhat. Ha a beavatkozásokat bármilyen okból leállítják, a hőmérséklet a korábbinál is gyorsabb ütemben ugorhat meg.
Ráadásul a technológiák mögött álló folyamatok fizikai és kémiai hatásai sem ismertek még teljeskörűen. Például az SRM egyik gyakran emlegetett módszere, a sztratoszférikus aeroszol-befecskendezés, melynek keretében a légkör felső rétegébe juttatnának részecskéket, rövid távon ugyan mérsékelheti a hőmérsékletet, de mellékhatásként ózonréteg-károsodást, savas esőt vagy a csapadékmintázatok megváltozását okozhatja.
Donald Trump árnyéka vetül az idei klímacsúcsra
Ismét ambiciózus célokkal vágnak neki a résztvevők. Növelnék a szegényebb országokat segítő klímaalapot, és a finanszírozásba bevonnák a magáncégeket is.
Továbbá a geomérnöki megoldások nemcsak tudományos, hanem társadalmi és etikai kérdéseket is felvetnek. Ki dönthet arról, hogy mely technológiát alkalmazzuk, és milyen mellékhatásokat vagyunk hajlandóak elviselni a cél elérése érdekében? Mi történik, ha egyes országok vagy szervezetek egyoldalúan kezdenek bele egy globális kísérletbe, amely más régiók klímáját is befolyásolja?
A szakértők szerint a geomérnökség jelenleg legfeljebb végső megoldásként jöhet szóba, például olyan szélsőséges helyzetekben, amikor más eszközök már nem működnek. Addig is a hangsúlyt az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a természetes szénelnyelők, például erdők helyreállítására kell helyezni. A klímaváltozás megoldása nem egyetlen technológiában, hanem globális összefogásban és rendszerszintű változásokban rejlik. A klímaválságot csak felelős, átgondolt lépésekkel lehet megoldani – még akkor is, ha ez hosszabb és nehezebb útnak tűnik.
Az Európai Bizottság tudományos főtanácsadói azt is megállapították, hogy a napenergia-mérnökség nincs összhangban az EU elővigyázatossági elvével, a „nem ártani” alapelvvel. A csoport legfőbb ajánlása az, hogy a „veszélyes” szintű klímaváltozás elkerülésének fő módja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése kell legyen. Ugyanakkor felszólították az EU-t, hogy tárgyaljon egy globális rendszer kialakításáról az SRM jövőbeli használatának szabályozása érdekében, valamint biztosítsa, hogy a napsugárzás mértékének befolyásolását célzó kutatások szigorúak, felelősségteljesek és etikusak legyenek. A szakértők úgy gondolják, hogy minél súlyosabb következményekkel jár majd a klímaváltozás, annál nagyobb lesz a kísértés, hogy egy-egy „renitens” kormány saját szakállára kezdje el használni ezeket az anyagokat.
Az egész világra érvényes tiltás bevezetése viszont nem tűnik egyszerűnek. Képzeljük csak el, mi történik akkor, ha a felmelegedéstől leginkább sújtott országokban mindennapossá válnak a pusztító hőhullámok. Ilyen esetben valóban elvárhatjuk a katasztrófával szembesülő kormányoktól, hogy ne éljenek a gyors tüneti kezelés lehetőségével? Aligha.
Az idei lehet a valaha volt legmelegebb év
Egyelőre nem állunk túl jól: a széndioxid-kibocsátás 2024-ben várhatóan tovább emelkedik
Az uniós szakértőkhöz hasonlóan látja a geomérnöki megoldások veszélyeit Magyar László, az Energiaklub munkatársa is. Mint lapunknak elmondta: az efféle beavatkozások, például a földi légkör árnyékolása mesterséges anyagokkal, hatalmas és beláthatatlan hatással lennének a Föld ökoszisztémájára. – A természet összetettsége messze meghaladja az emberi technológiák képességeit – hangsúlyozta, rámutatva, hogy az emberiség már megpróbált működő ökológiai rendszereket létrehozni kisebb, szinte szobányi léptékben, de ezek a kísérletek is rendre kudarcot vallottak. Épp ezért hiba lenne az egész bolygó ökoszisztémájával kísérletbe fogni.
A geomérnöki beavatkozások, például a sztratoszférikus aeroszolok alkalmazása ugyanis alapvetően változtatnák meg a mezőgazdasági termelést, a fotoszintézist, a tengerek hőháztartását és a légköri áramlásokat. Magyar szerint ezek a kísérletek „jelentősebb problémákat generálhatnak, mint amennyi előnyt nyújtanak”, ráadásul hosszú távú függőséget eredményezhetnek, hiszen egy ilyen rendszer leállítása súlyos klímaingadozásokat válthat ki.
A szakértő szintén úgy gondolja, hogy a klímaválság megoldását nem a természetes rendszerek manipulációjában kell keresni, hanem a problémák gyökerénél. Ez a kibocsátások csökkentését, az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrásokra való áttérést jelenti. „A klímaváltozás forrásoldali kezelésére van szükség, nem tüneti megoldásokra, amelyek újabb és újabb problémákat generálnak” – hangsúlyozta. A geomérnöki technológiák használata nem állítható meg országhatároknál, mint ahogy a vulkánkitörések hatásai is globálisak, ezért az efféle beavatkozásokat nemzetközi szinten kell szabályozni, hasonlóan az ózonréteget károsító anyagok kibocsátásának korlátozásához, amely globális összefogással már sikeres eredményeket hozott.
És akkor mégis milyen megoldás jöhet még szóba a kibocsátáscsökkentéssel párhuzamosan? Magyar László az erdősítést és más természetalapú megoldásokat tartja a leghatékonyabb és legbiztonságosabb iránynak. Ezek nemcsak a szén-dioxid megkötésében segíthetnek, hanem az ökoszisztéma egyensúlyának helyreállításában is. „Az emberi civilizáció történetében sokszor előfordult, hogy egy technológiát egy másikkal váltottunk fel, az pedig új problémákat hozott magával. Ezért az egyszerűbb, természetes megoldások felé kell fordulnunk” – nyilatkozta a szakértő.
A betiltott mérgek évtizedekig velünk maradnak
Bizonyos anyagokról csak azután derül ki, hogy mennyire károsak, amikor már beszennyeztük velük a környezetünket. A rég betiltott mérgek egy része még mindig jelen van a vizeinkben.
