Tovább terjed a H5N1 (madár-) influenza az Egyesült Államokban. Miután a Trump-kormány hivatalba lépése után teljes káosz uralkodott el az amerikai szövetségi kormányzat gyakorlatilag minden intézményénél – így a közegészségügyi hivatalként működő Betegségellenőrző és -megelőző Központnál (CDC) is –, a hivatal heti járványügyi jelentését is leállították, és befagyasztottak mindenféle kommunikációt. Így egy ideig semmit sem lehetett tudni a H5N1 terjedéséről sem, pedig ennek globális jelentősége van: a legtöbb virológus meg van győződve arról, hogy ha a vírus szert tesz az emberek közötti hatékony terjedés képességére, azonnal kirobbanhat a következő pandémia.
Az utóbbi napokban valamelyest rendeződni látszik az áldatlan helyzet, újra beindult a járványügyi adatszolgáltatás, így megjelenhetett a CDC egyik tanulmánya is, amely azonban rendkívül aggasztó fejleményekről árulkodik. Százötven állatorvostól vettek vérmintákat, akik marhákat láttak el, viszont tudomásuk szerint egyik páciensük sem volt madárinfluenzás. Ennek ellenére hármuk vérében is megtalálták a H5N1 elleni antitesteket, vagyis korábban fertőzöttek voltak. Minden valószínűség szerint tünetmentes fertőzött tehenektől kapták el a vírust, és maguk is tünetmentesen átvészelték a fertőzést (az emberi H5N1 fertőzés leggyakoribb tünetei eddig az influenzaszerű megbetegedés és a kötőhártya-gyulladás voltak). Az eredmény azonban arra utal, hogy a H5N1 úgy terjed a tehenészetekben (és a tehenekkel foglalkozó emberek is elkapják a kórokozót), hogy arról a járványügyi hatóságok nem minden esetben tudnak.
Bár látszólag örömteli körülmény, hogy az állatorvosok igazából észre sem vették, hogy megfertőződtek a vírussal, járványtani szempontból azonban aggasztó. Az NPR által megkérdezett szakértők szerint ez azt valószínűsíti, hogy ha egyszer (vagy inkább: amikor) tényleg berobban az emberek között terjedő járvány, akkor villámgyorsan szétterjedhet a vírus a tünetmentes, és így mozgásukban, szociális aktivitásukban nem korlátozott emberek közvetítése révén a populációban. A vírus terjedése szempontjából igazából hátrány, ha a fertőzött azonnal kidől a sorból, és nem fertőzi végig a fél várost.
Némi bizakodásra ad okot egy másik friss hír, miszerint az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) feltételes engedélyt adott ki egy új H5N1-vakcinára, amellyel a csirkéket lehet immunizálni. Ez a három évvel ezelőtti védőoltást fogja felváltani, ami az influenzavírusok gyors mutációját ismerve, mostanra biztosan sokat veszített a hatékonyságából (ezt a járvány gyors terjedése is alátámasztja). Az engedély azért feltételes, mert a vészhelyzet miatt a szokásos engedélyezési eljárást felgyorsítva adták ki. Mint a közleményben írják, a vakcina „bizonyítottan biztonságos, szennyeződésmentes, és nagy biztonsággal várhatóan hatásos”. A világ bizonyos országai már korábban is vakcinálták a baromfiállományokat a madárinfluenza ellen, de az amerikai hatóságok eddig a klasszikus állatjárványügyi megközelítésre esküdtek (vagyis hogy ki kell irtani minden fertőzött állományt, és ezzel meg kell próbálni eltörölni a kórokozót a föld színéről). Eddig ez a megközelítés vegyes sikert hozott. A baromfiak oltását az állattartók sem szeretik, mert ezzel csökken a madarak értéke és eladhatósága.
Csakhogy az USDA állategészségügyi ellenőrei nemrégiben bejelentették, hogy egyetlen hónap alatt 146 új fertőzött madárállományt fedeztek fel, ami összesen több mint 20 millió érintett madarat jelet – őket azóta valószínűleg már kiirtották. A 2022 óta zajló amerikai madárinfluenza-járvány eddig már több mint 150 millió tenyésztett madarat érintett (ezek nem mindegyike volt fertőzött, de az ő szempontjából ugyanolyan rossz, ha ugyanazon a baromfitelepen találnak egy fertőzött madarat).
A megállíthatatlan H5N1-járvány már a baromfi- és marhaalapú élelmiszeripari termékek kereskedelmén és árain is érezteti a hatását. Az Egyesült Államokban egy év alatt 20 százalékkal emelkedett a tojás ára. Bár ez nálunk az utóbbi években nem lett volna olyan feltűnő, az amerikaiak nem ehhez szoktak hozzá, hiszen az élelmiszerárak átlagos emelkedése alig érte el a 2 százalékot. A termelők szempontjából azonban még aggasztóbb, hogy egyre több fogyasztó fél a tojástól, mert tart az esetlegesen bennük lévő vírusoktól. De vajon jogos e félelem?
Az amerikai élelmiszer-egészségügyi szakértők szerint jelenleg minimális az esélye, hogy egy H5N1 vírussal fertőzött (pontosabban szennyezett) tojás eljusson a boltok polcaira. Egyrészt a kereskedelmi forgalomba kerülő tojásokat fertőtleníteni kell, másrészt a vírus igen gyorsan megbetegíti a madarakat, így rendszerint igen gyorsan felfedezik, amint egy baromfitelepen felüti a fejét a járvány. Egyébként pedig a fertőzött tyúkok nagy valószínűséggel még azelőtt elpusztulnának a betegségben, hogy eladható tojást hoznának létre. Vagyis szinte biztos, hogy a tojást tojó tyúk nem madárinfluenzás. Vagy ahogy a New York Timesnak nyilatkozó állatorvos fogalmazott, „a döglött madarak nem raknak tojásokat”.
Ennek ellenére, ha egy csirkeállományban fertőzött madarakat fedeznek fel, az ott termelt tojásokat nem dobják piacra, illetve meghatározott protokollt követve visszahívják őket a boltokból. Ugyanakkor az amerikai virológusok és epidemiológusok intenzíven kutatják jelenleg is, hogy lehetséges-e megfertőződni a fertőzött állatokból készült termékektől (például a húsoktól vagy tejtermékektől). Erre egyelőre nincs egyértelmű válasz, ugyanakkor az eddig a H5N1-et elkapó észak-amerikaiak nagy többsége közvetlen kontaktusba került a fertőzött állatokkal, nem az élelmiszer fertőzte meg.
Az állatkísérletek eredményei szerint ugyanakkor az élelmiszerek közvetítette fertőződés teljesen nem kizárható: majmok és macskák is megfertőződtek, miután vírussal szennyezett tejet és macskatápot ettek és ittak. Minthogy a H5N1 különösen nagy mennyiségben akkumulálódik a tehenek tőgyében, ezért a pasztörizálatlan tejbe is sok kórokozó kerül át. A CDC arra hívja fel a figyelmet, hogy az alapos hőkezelés elöli a vírust, ezért azt javasolják, hogy teljesen keményre főzzük a tojást, illetve ne maradjon folyós a rántotta sem. Jelen pillanatban azonban a tojások miatt kell a legkevésbé aggódni: az emberek közötti cseppfertőzés aggasztó jövőbeli lehetősége ezerszer veszélyesebb helyzetet fog teremteni.
