Teljesen hómentessé vált a Matterhorn, Európa egyik legmagasabb, 4478 méteres hegycsúcsa, ami meglehetősen szokatlannak mondható. A Svájc és Olaszország határán fekvő hegycsúcsot a hóborításától a szokásosnál melegebb ősz fosztotta meg – az év ezen szakában ugyanis 4000 méter felett már olyan hidegnek kellene lennie, hogy a csapadéknak hó formájában kellene megérkeznie, ám az enyhe ősz miatt esőként esik le továbbra is.
„Az, hogy 4000 méter feletti hegységek váltak hómentéssé, rendkívül szokatlan” – nyilatkozta Jan Blöthe geomorfológus a Bild magazinnak. „Ez drámai következményekkel jár a gleccserekre és a régió vízháztartására nézve is. A forró nyarak felgyorsítják a gleccserek visszahúzódását és a fagyott talaj kiolvadását” – tette hozzá. A Bild magazin megszólaltatta Werner Bätzing földrajztudós professzort is, aki szerint ez roppant veszélyes lehet, mert így több sziklaomlással járhat. Matthias Huss glaciológus szerint amit tapasztalunk, az „száz százalékban az antropogén klímaváltozás miatt történik. Az emberi tevékenység és a fosszilis energiahordozók elégetése nélkül nem lenne semmilyen felmelegedés. Ez ennyire egyszerű. Ha a hegyek legmagasabb csúcsain sem esik a hó, akkor a gleccsereknek nem lesz utánpótlása, és még gyorsabban fognak kiolvadni. A gleccserek kiolvadása a vízerőművek (és nukleáris erőművek) működtetésére is negatív hatással lehet.
Svájcban az elmúlt 160 év legforróbb és legszárazabb nyarát mérték, az elmúlt öt évben az alpesi gleccserek tömegük ötödét veszítették el, a 2000-es évek elejéhez képest a tömegük harmada, 1980-hoz képest pedig több, mint a jégtömeg fele olvadt ki vízzé; a korábbi 90 köbkilométernyi jégbe fagyott víz helyett ma már csak 42,6 köbkilométer a svájci gleccserekben megtartott édesvíz. (Ez persze nem az összes alpesi gleccsert jelenti, mivel Ausztriában, Franciaországban és Olaszországban is vannak elnyúló alpesi gleccserek. 1 köbkilométer az 1 billió liter vizet jelent, a Balaton teljes vízkapacitása nem egészen 2 köbkilométer). S hogy ez miért baj, arról egy korábbi cikkünkben írtunk: a svájci gleccserek táplálják Európa nagy folyóit, a Dunát, a Pót, a Rajnát és a Rhône folyót is.
