A Pfizer vakcinája erősebb antitestes immunválaszt vált ki, az AstraZeneca oltóanyaga azonban tovább fenntartja a magas szintű védelmet – derült ki az Oxfordi Egyetem legfrissebb, preprint formában, vagyis egyelőre szakértői ellenőrzés nélkül nyilvánosságra hozott kutatási eredményeiből, írja a Qubit. Az összehasonlító vizsgálat kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az Oxfordi Egyetem is részt vett az AstraZeneca vakcinájának kifejlesztésében.
A tömeges vizsgálatban több mint 373 ezer beoltott személy 1,61 millió COVID-teszteredményét összegezve arra jutottak a kutatók, hogy az első Pfizer-adag után 35 nappal az antitestek száma csökkenni kezdett, míg az AstraZeneca esetén ez az időtartam 49 nap volt – egészen odáig változatlan maradt a vírus elleni védelem.
Az Oxfordi Egyetem népegészségügyi tanszékének rangidős kutatója, Koen Pouwels a kutatást ismertető online sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy bár az immunválaszok erőssége különbözött, egyik oltóanyag esetében sem volt egyetlen személy sem, akinek az immunrendszere ne produkált volna választ a vakcinára. Ugyanakkor volt a beoltottaknak egy kisebb csoportja – ez mindkét vakcina esetében 5 százalékot tett ki – akiknél csak gyenge immunválaszt váltott ki az oltás.
A kutatásból az is kiderült, hogy egy oltásadagtól nagyobb védettség alakult ki azokban, akik korábban már átestek a COVID-19-en, mint azokban, akik nem kapták el a fertőzést.
Egy másik, ugyancsak az Oxfordi Egyetemen végzett vizsgálat szerint a Pfizer és az AstraZeneca egyetlen adagja is jelentősen, 65 százalékkal csökkenti a koronavírussal való megfertőződés esélyét. Az első adag beadása után 21 nappal a fertőzés esélye 65 százalékkal, a tünetes fertőzés kialakulása még ennél is nagyobb mértékben, 72-74 százalékkal csökkent, a tünetmentes fertőzés esélye pedig 57 százalékkal esett vissza.
Sarah Walker, az Oxfordi Egyetem orvosi és járványügyi statisztikával foglalkozó tanárát, a nemzeti COVID-19-felmérés vezető kutatóját kellemes meglepetésként érték az eredmények. Ugyanis, mint mondta, az oltás nagyobb hasznot nyújt azoknak, akikben nagy a vírusterhelés, illetve akiknek tüneteik vannak – annak a két csoportnak, akik nagyobb eséllyel is adják tovább a fertőzést.
A kutatók hangsúlyozták, az eredményeik szerint a beoltottak is – kisebb eséllyel ugyan, de – elkaphatják a fertőzést, és tovább is adhatják azt, ezért nekik is minden óvintézkedést be kell tartaniuk.
Érdemes odafigyelni a korosztályok differenciálására is az oltásnál. David Eyre docens, az Oxfordi Egyetem Big Data Intézetének munkatársa szerint „az idősebbeknél a két adag olyan hatásos, mintha a SARS-CoV-2-fertőzésen átesve képződtek volna antitestjeik, a fiatalabbaknál viszont egy adag éri el ugyanazt a hatást”.
Egy másik brit kutatás nemrég ugyancsak az AstraZeneca és a Pfizer vakcinája által kiváltott immunreakciókat hasonlította össze, azonban nem az antitestek, hanem a T-sejtek feldúsulását vizsgálták egy adag után. A Birminghami Egyetem eredményei azt mutatták, hogy az idősebb, 80 év feletti beoltottaknál az AstraZeneca vakcinája többször (a beoltottak 31 százalékánál) váltott ki T-sejtes immunreakciót, míg a Pfizernél ez az arány csak 12 százalék volt. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a Pfizer egy adagjának hatására több antitest termelődik az idős emberekben. Mindkét arányszám vélhetően emelkedik a második adag után, hiszen például egy korábbi kutatásban a Pfizer két dózisával beoltott 80 év fölöttiek 63 százalékánál már kimutatható volt a T-sejtes aktivitás.
Mindezen eredmények alapján úgy tűnik, a valóságban kisebb a különbség a Pfizer és az AstraZeneca hatékonysága között, mint ahogy azt a laboratóriumi eredmények sugallták.
