Többszöri halasztás után szerdán reggel fél kilenc után (helyi idő szerint hajnali fél 3 után) elindult az űrbe a SpaceX Falcon 9-es rakétája, illetve a hozzá kapcsolt Crew Dragon űrhajó. A rakéta felbocsátása problémamentesen zajlott. A fedélzeten az Axiom Space vállalat profi űrhajósa, Peggy Whitson parancsnok és három fizető vendég (vagy kereskedelmi űrhajós vagy űrturista, ahogy tetszik): Kapu Tibor a Hunor Magyar Űrhajósprogram, Shubhanshu Shukla az indiai űrügynökség és Sławosz Uznański-Wiśniewski a lengyel űrprogram képviseletében. A tervek szerint nagyjából két hetet fognak a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tölteni, mielőtt hazatérnének.
Kapu Tibor korábban úgy fogalmazott, elképesztő megtiszteltetésnek tartja, hogy a magyarokat képviselheti a világűrben. Szavai szerint ez a küldetés a magyarok számára nemcsak előrelépés a tudomány és a felfedezések területén, hanem ugrás a nemzeti büszkeség és inspiráció tekintetében is, valamint bizonyítja, hogy az álmok és az elhivatottság nem ismer határokat. Kiemelte, hogy a Nemzetközi Űrállomáson 25 kísérletet fog elvégezni, amelyeket Magyarország „briliáns elméi” készítettek elő. Azt is közölte már, hogy hogy magával viszi a Nemzetközi Űrállomásra azt a szkafanderbe öltöztetett TV Maci figurát is, amely annak idején Farkas Bertalannal is járt az űrben. Ugyancsak elvisz magával egy Rubik-kockát is, amellyel a karanténban is szokott játszani, mint fogalmazott, a Rubik-kocka „megtestesíti a magyarok találékonyságát”.
Itt láthatja az Axiom közvetítését az indulásról:
Az utazás első szakasza problémamentesen zajlott. Az asztronauták átvészelték az indulás utáni másfél percben jelentkező maximális terhelést, ezután már kevésbé lesz rázós az út. Ezután levált az első fokozat a rakétáról (amely az induláshoz szükséges gyorsítóhajtzóműveket tartalmazta). Időközben a Falcon-9 rakéta tökéletesen landolt a földön. Ez a SpaceX legnagyobb mutatványa: évtizedek hiábavaló próbálkozása után ők oldották meg először, hogy az űrhajóindításhoz szükséges rakéta sértetlenül visszatérjen a földre, és így újra lehessen használni. Ez elméletben olcsóbbá teszi az űrbe való kijutást.
Ezzel párhuzamosan a Dragon űrhajó kijutott az űrbe, és a súlytalanság állapotába (pontosabban mikrogravitációs környezetbe) került. Minden a terveknek megfelelően zajlik, mindent az automatika intéz, az űrhajósok valójában csak utasok, az űrhajó irányításában nem igazán kell részt venniük. Ezután Kapu Tibor rádión szólt a magyarokhoz az űrhajóból. Nyilván nem a spontán gondolatait fogalmazta meg, hanem felmondta a megtanult szöveget: „Tizenötmillió magyar emelt ma idáig, támogatásotok a szürke hamu alatt nyugvó parázs: csendben izzik, de ha fát dobnak rá, akkor egyként lángol fel” – mondta.
Most az utazás (remélhetőleg) kissé unalmasabb része következik, hiszen több mint egy nap múlva (magyar idő szerint csütörtökön 13 óra tájban) fognak dokkolni a Nemzetközi Űrállomás Harmony moduljához.
Az megközelítés kérdése, hogy Kapu Tibor állami űrturista vagy komoly asztronauta-e, mindenesetre a magyar kormány által közzétett minimális szakmai részletek alapján nem lehet megítélni a vállalkozás tudományos értékét. Azt is csak áttételes információkból (a Magyar Közlönyben megjelent, illetve az Axiom által szervezett egyéb kiruccanások áraiból) lehet sejteni, hogy e két hetes utazás mennyi pénzbe kerül a magyar adófizetőknek. A kormány nagyjából 27 milliárd forintot különített el a Hunor űrprogramra, az Axiomnál pedig nagyjából 65 millió dollár a helyjegy ára.
Az Axiom üzleti modellje szerint egyszerre szolgálja ki az unatkozó milliárdosokat, akik itt a Földön már mindent megvettek, így az űrbe vágynak, illetve azon országokat, akik teljes értékű űrprogramot képtelenek felépíteni, de a kormányaik azért nem szeretnék kihagyni az űrhajósok felküldésében rejlő propagandalehetőségeket. A céget azzal a meglehetősen ambiciózus (mint utóbb kiderült, a realitásoktól elrugaszkodott) ígérettel alapították, és így kezdtek befektetőket gyűjteni, hogy meg fogják építeni a világ első kereskedelmi űrállomását. Ebből mindeddig semmi sem vált valóra, ehelyett inkább a SpaceX űrhajójegyeinek viszonteladásával kezdtek foglalkozni. A Forbes oknyomozása azonban feltárta, hogy a cég alig bírja fizetni a számláit.
Eredetileg még májusban indult volna az Axiom-4 küldetés az ISS-re, de a startot különböző technikai problémák (például a Falcon rakéta folyékonyoxigén-szivárgása, utána pedig az ISS orosz moduljában felfedezett oxigénszivárgás) miatt újra és újra elhalasztották. Miután most sikerült elindítani az űrhajót, a tervek szerint június 26-án, csütörtökön, magyar idő szerint délután 1 óra tájban fognak dokkolni az űrállomáson.
Magyarország a második űrhajósával vesz részt a küldetésben, de első asztronautája jut el az 1998 óta működő Nemzetközi Űrállomásra. A magyar Farkas Bertalan - az Interkozmosz program keretében - 1980-ban, 45 éve járt a kozmoszban, pontosabban a Szaljut-6 űrállomáson. Ugyananakkor bizonyos értelemben Kapu Tibor már a harmadik magyar űrhajós, hiszen a magyar származású amerikai Simonyi Károly (Charles Simonyi), az Excel megalkotója már kétszer is járt az űrben turistaként – csak azt az utat nem mi, hanem maga fizette.
