A NASA Perseverance marskutató robotja elsőként fényképezte le a sarki fényt egy másik bolygó felszínén. A sarki vagy északi fény (aurora borealis) akkor alakul ki, amikor az űrből érkező töltött részecskék egy bolygó atmoszférájába csapódnak, majd zöldes, kékes és más színekben tündökölnek. Eddig is ismert volt, hogy a Marson is látható a sarki fény, de ezt eddig csak a bolygó körül keringő űrszondák tudták lefotózni. Most azonban a NASA és az Oslói Egyetem kutatóinak közös erőfeszítései révén a Perseverance is lencsevégre kaphatta a fényjelenséget.
A Science Advances folyóiratban közölt tanulmány szerint még tavaly március 15-én észleltek heves napkitöréseket, és úgy becsülték, hogy az ebből kiinduló töltött részecskék áradata három nappal később érheti el a Marsot. Ezért arra utasították a Perseverance-t, hogy a kameráit a megfelelő időben az ég felé fordítsa, és az elkészült felvételeken valóban feltűntek a sarki fénynek megfelelő zöld pontok.
A felvételek közel sem olyan szépek, mint a földi sarki fényről készül milliónyi fotó, ugyanakkor a fotókon feltűnő néhány zöld pötty a kutatók szerint a marsi ég kutatásának új korszakát hozhatja el, hiszen demonstrálták, hogy a Mars felszínén közlekedő kutatóautomaták (a roverek) képesek lehetnek ilyen csillagászati, illetve légkörfizikai megfigyelésre is.
A norvég kutatók (akiket az országuk északi elhelyezkedése miatt láthatóan érzelmi szálak fűznek a sarki fényhez), már évek óta tervezték, hogy lefényképezik az aurórát a Mars felszínén. Ehhez rengeteg technikai problémát kellett leküzdeniük, miközben alkalmas napkitörésre is várniuk kellett. Már 2023-ban is próbálkoztak – sikertelenül – míg végül tavaly március idusán észlelték a szokatlanul intenzív naptevékenységet, aminek hatását már le tudták fotózni. A kutatás segíthet jobban megérteni a napkitörések hatásait, amelyek tönkretehetik az űrhajók műszereit, sőt akár halálos veszélybe sodorhatják az asztronautákat is.
