A Másfélfok elnevezésű, éghajlat-változásról közérthető nyelvezeten író blog szerzői újabb figyelmeztetést adtak ki a Föld energiamérlegének felbomlásáról.
A Földre érkező energiamennyiség egy részét a napfény szállítja, ennek harmadát a felhők, az aeroszolok, a hó, a jég visszatükrözi az űrbe, a fennmaradó részt pedig elnyeli az óceán, a szárazföld és a légkör, írja a cikkben Pieczka Ildikó, meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének adjunktusa.
Egy ideális, egyensúlyi helyzetben ezek a ki-és bejövő sugárzások egyensúlyban vannak, ám az emberi tevékenység hatására ez az egyensúly felbomlott, rengeteg plusz energia kerül a rendszerbe. Bár a globális energiamérleg látszólag kevéssel (fél watt/négyzetméter) tér el az egyensúlytól, viszont ez már a '70-es évek óta fennáll a Föld hatalmas felületén. A többletenergia 1 százalékát nyeli el a légkör, a többséget az óceánok (91 százalék), de hozzájárul a szárazföldek felmelegedéséhez (5 százalék), illetve a jégtakarók és gleccserek olvadásához (3 százalék) is.
Az óceánok hatalmas energiaelnyelő képességének azonban komoly ára van, mégpedig a tengeri ökoszisztémára mért csapás, amely aztán kihat emberek százmillióira, akik élete, megélhetése a tengerhez kötődik.
Hogyan lehetne a légkör jelenlegi helyzete mellett az egyensúlyi állapotot újra elérni? A Földnek fel kellene melegednie annyira, hogy a magasabb hőmérsékletének köszönhetően ugyanannyi energiát sugározzon ki, mint amennyi beérkezik. Az egyensúlyi állapot elérése néhány ezer évig is eltarthat. Mivel az óceán a fő energiaelnyelő közeg, a mélyebb részei várhatóan tovább melegszenek és tágulnak még évszázadokig, ami hosszú távú tengerszint-emelkedéshez vezet. Így tehát a légköri gázok szintjének csökkenésével a felmelegedés nem áll meg azonnal.
A kutató szerint mégis a szén-dioxid kibocsátás jelentős redukálása, a nettó nulla kibocsátás lehet a megoldás, mégpedig akként, hogy amennyire csak lehet, csökkentjük a kibocsátásainkat, a fennmaradó részt pedig kivonjuk a légkörből. A kibocsátások (nettó) nullára csökkentésével a légköri szén-dioxid-koncentráció gyorsan csökkenne, mielőtt egy alacsonyabb szinten stabilizálódna, ami együtt járna a hőmérséklet stabilizálódásával is. A cikk azonban figyelmeztet, minél később érjük el ezt a pontot, annál több olyan visszacsatolási folyamat indulhat el, amelyet már nem tudunk kontrollálni, illetve amelyek további felmelegedést okozhatnak (pl. a permafroszt felolvadása).
