Fénnyel ki-be kapcsolható drogot fejleszt az amerikai hadsereg

Fénnyel ki-be kapcsolható drogot fejleszt az amerikai hadsereg

F-15 Eagle vadászgép (U.S. Air Force photo by Senior Airman Laura Turner)

Fotó: SrA Laura Turner

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az amfetamin stimuláns drog története összefonódik a háborúkkal. A spanyol polgárháborútól, majd a II. világháborútól kezdve számos hadseregben rendszeresítették e tudatmódosító szert a katonál kimerültségének ellensúlyozása érdekében. Kábítószernek nem igazán szerencsés hívni, hiszen a hatása éppen ellentétes a köznapi értelemben vett kábultsággal – inkább pszichostimuláns hatóanyagnak lehet nevezni.

Bár az amfetaminról sokaknak az jut először eszébe, hogy a nácik e szerrel tartották ébren és viszonylag harcképesen a német katonákat, valójában a szövetségesek is alkalmazták a szert ugyezezzel a céllal. És alkalmazzák mind a mai napig. Sőt, a fejlesztése sem állt le. Az amerikai haderők kutatóintézete a DARPA a minap bejelentette, hogy felújítja az egyik amfetaminszármazék, a dextro-amfetamin fejlesztését azzal a céllal, hogy olyan stimuláns szert dolgozzanak ki, amelynek agyra gyakorolt hatása fénnyel ki-be kapcsolható. A fotoszenzitív amfetaminnal elsősorban vadászpilótákat akarnak kezelni, hogy csak akkor hasson az agyukra a szer, amikor a bevetés aktív szakaszában vannak, így csökkenjenek a káros mellékhatások (például a szorongás és az eufória), és kevésbé függjenek rá a szerre.

A tervek szerint a látható fényhez közeli hullámhosszú infravörös sugárzást kibocsátó emittereket szerelnének a pilótasisak belsejébe. Ezek belülről megvilágítanák a pilóta fejét (pontosabban az agy prefrontális kérgéhez közeli részeit), amikor szükség van az amfetamin stimuláns hatására, majd kikapcsolnák, amikor nem kell a pörgetés. Ezzel állítólag a pilóták akció közben maximálisan éberek lehetnének, majd lazíthatnának két csata között. Emellett az amfetamin hatásának jobb szabályozása révén kisebb dózisú szer is elegendő lenne, és a hatást az adott pilóta jellegzetességeinek megfelelően személyre szabhatnák. 

Az amerikai hadseregben már évtizedek óta használnak dextro-amfetamint, már a vietnámi háborúban is ezzel tartották éberen a katonákat. Az első öbölháborúban egy felmérés szerint az F-15-ös vadászpilóták nagy része szedte a szert a bevetések idején. De a mellékhatásai is egyértelművé váltak: romlott az együttműködő kötelékek összteljesítménye, és a pilótákat álmatlanság gyötörte. A rossz tapasztalatok fényében az amerikai légiértő egy ideig (1996-2001 között) fel is függesztette a dextro-amfetamin használatát. De hamar visszatértek hozzá, hiszen Irak 2003-as inváziójakor a B-2-es bombázópilóták már újra a szerrel hegyezték ki a figyelmüket.

Az utóbbi időben sokat fejlődött a fénnyel aktíválható és deaktiválható gyógyszerek tudománya. Ezeket általában akkor alkalmazzák, amikor egy hatóanyagnak csak a szevezet meghatározott régiójában és csak meghatározott időszakban kell hatnia. Ilyenkor infravörös lámpákkal világítják meg a célzott testrészt. Az infravörös sugárzás behatol a szövetekbe, és a hatására aktiválódik a hatóanyag-molekula, és kifejti a hatását. Bár eddig még egyetlen fénnyel aktiválható gyógyszert sem engedélyeztek klinikai használatra, a kutatások rendkívül előrehaladott állapotban vannak, a katonai célú felhasználás pedig egyébként is más szabályozás alá esik.

 

 

Címkék: DARPA, amfetamin