Gyulladást is okozhat az agyban a koronavírus

Gyulladást is okozhat az agyban a koronavírus

Egy koronavírussal (sárga) erősen fertőzött emberi sejt (kék) (Fotó: National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID), Egyesült Államok)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egyre több tudományos bizonyíték van rá, hogy a több fronton támadó koronavírus növeli a súlyos, életveszélyes agykárosodások kockázatát is. A koronavírusban elhunytak agyát vizsgáló kutatók arra jutottak, hogy az agyi területeken gyulladás alakulhat ki a fertőzés hatására. A tanulmány eredetileg a New England Journal of Medicine tudományos folyóiratban jelent meg, amelyre a 24.hu hívta fel a figyelmet.

Mint írják, a gyulladás egy idő után károsítja a vérereket, amelyek – súlyos egészségügyi kockázatot okozva – szivárogni kezdhetnek. A kutatók érdekesnek találják, hogy maga a vírus nem található meg a károsodott vérerekben és a körülötte lévő szövetekben, ami arra enged következtetni, hogy a szervezet saját immunválasza okozza a problémát, nem közvetlenül a vírus maga.

A vizsgálatban 19, 50 éven felüli elhunyt koronavírusos agyát vizsgálták, és azt találták, hogy számos fontos agyi régiót érint a fertőzés és annak következményei. Ennek következménye a szaglás elvesztése, de az agytörzset is érintheti, amely olyan automatikus folyamatokat irányít, mint a légzés vagy a pulzus. A kutatók mindkét területen találtak sötét és világos foltokat, amelyek elváltozásokra utalnak: a világos foltok gyulladást, a sötétek pedig a vérzést mutatták.

A további vizsgálatok kimutatták, hogy a világos területeken a vérerek nagyon elvékonyodnak, és szivárog belőlük a vér. Ez még nagyobb immunválaszra serkenti a szervezetet, ami tovább ront a már egyébként sem rózsás helyzeten.

Korábbi kutatások is pedzegették már, hogy a koronavírus az agyra is hatással lehet, képes áthatolni a vér-agy gáton, de arra még nincsenek egyértelmű bizonyítékok, hogy el tud-e konkrétan jutni az agyig. Arról azonban már egyre több az információ, hogy a szervezet saját védekezési mechanizmusa hatással lehet az agy működésére. Ennek köze lehet ahhoz, hogy a betegségnek olyan kísérő tünetei lehetnek, mint a gondolkodás elködösödése vagy a fáradékonyság, és ez később is megmaradhat.