A The Guardian cikke szerint az utóbbi 25 évet nézve nagyjából harmadával kevesebb földigiliszta található az Egyesült Királyság földközeli talajában, mint korábban. Ez egy újabb erős jelzés arról, hogy valami egyértelmű gond van a földi ökoszféra vitalitását illetően, ugyanis földigiliszták nélkül nem képzelhető el egészséges talaj. A giliszták az általuk fúrt járatokkal „levegőztetik” a földfelszíni talajt, lebontják a szerves hulladékot és a talajban a földdel összekeverve humuszt képeznek belőle. Az angol napilap cikke szerint nem túlzás a jelenséget a rovar-apokalipszishez azaz a „rovargeddon”-hoz mérni ennek tükrében. A rovarok számának csökkenése egyértelműen kimutatható. A földigiliszta ugyan nem rovar (hanem gyűrűsféreg), de a talaj megforgatásában, élővé tételében azaz a földi élet fenntartásában a jelentősége a rovarokéval megegyezőnek mondható.
A mostani tanulmányban 100, 1928 és 2018 között keletkezett kisebb tanulmányt néztek át, melyekben a földigilisztákról volt szó. Ezek alapján a gyűrűsférgek számának csökkenését az elmúlt közel 100 év alatt 33 és 41 százalék közöttire tették. A tanulmány előzetes bírálat alatt van, majd a Brit Ökológiai Társaság 2022-ik évi rendes összejövetelén fogják először prezentálni.
„Úgy tűnik, bizonyítható a hosszabb időtávú egyedszám-csökkenés”, állítja James Pearce-Higgins professzor, a tanulmányt készítő Brit Madártani Társaság (British Trust for Ornithology) kutatási igazgatója. „Felmérhetetlen hatása lesz ennek az olyan fajokra, például egyes madárfajokra nézve, amelyek főleg gerinctelenekkel táplálkoznak, de a talajban a termőképességét biztosító tápanyagok reciklálását illetően is, és az ilyen lebontók működtetik a földi ökoszisztémát. A rigók, seregélyek és a gázlómadarak egyedszáma így is jelentősen csökkenőben van. A csökkenés olyan területeken a legnagyobb, ahol a hosszú, meleg, száraz nyarak tovább szűkítik a földigiliszták számát” – tette hozzá.
Ailidh Barnes szerint, aki szintén a Brit Madártani Társaságtól nyilatkozott, várható is volt a gyűrűsférgek számának csökkenése. „Az Egyesült Királyság mezőgazdasági területein az elmúlt században alkalmazott mezőgazdasági módszerek, mint például a csatornázás, a rovarirtó szerek használata és a műtrágyázás elterjedése egyértelműen csökkentik a földigiliszták egyedszámát.” A folyamatos szántás (azaz a termőtalaj legfelső rétegének elkeverése az alsóbb talajrétegekkel) szintén károsítja a talaj minőségét és egészségét. Pearce-Higgins professzor szerint fontos odafigyelnünk arra, hogy mi történik a talajréteg alatt az élőlényekkel, hogy meg lehessen a talaj feletti biológiai sokféleséget is őrizni.
A tanulmány tanulsága az, állítják a kutatók, hogy a korábban fel nem tárt biodiverzitás-csökkenés széleskörű következményekkel járhat az ökoszisztéma egészének szerkezetére és működésére – legalábbis az Egyesült Királyságban, ahol a tanulmányt készítették. De miért csak ott járna ilyen következményekkel a biológiai sokféleség hanyatlása?
