Hat éve kamerázták be természetvédők azt a gemenci fészket, amelyben eddig egy feketególya-pár, Tóbiás és gyűrűtlen párja, Sára költött minden évben. Idén azonban hiába várta a tél végével a több tízezres rajongótábor őket. Egy új pár költözött oda, egyelőre úgy tűnik, hogy végleg.
A Gemenc Zrt. finanszírozásával a
Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi
Egyesület (MME) közös projektjének köszönhetően zajlik eredményesen a
tudományos megfigyelés Európa legnagyobb ártéri erdejében.
Több tízezres rajongótábor
Tóbiásék túlzás nélkül évek óta lázban tartják követőiket, Csontos Péter, a Gemenc Zrt. turisztikai és marketing osztályvezetője a Magyar Hangnak elmondta, amíg március elején üresen állt a fészek, addig 15 ezren kattintottak az élő adás linkjére. Ott ugyanis 24 órában követhették a feketególya-pár életét. Magyarországon egyébként mintegy 350-400 pár fekete gólya fészkel, közülük körülbelül 40 pár a Gemencben, ez az egyik legsűrűbb populáció a világon.
A Gemenc Zrt. honlapján az élő közvetítést az elmúlt két hétben közel 200 ezer alkalommal nézték meg, a fészekkamerákat összegyűjtő Madárles.hu oldalon a legtöbb kommentelő azt találgatja, mi történhetett kedvenceikkel.
Nincs GPS-jeladó
– Sokféle magyarázat adható
arra, miért nem jöttek még vissza. Mivel
Tóbiás nem visel GPS-jeladót, csak fióka kora óta gyűrűt, így jelenleg nem
tudjuk, merre járhat. Ha valahol megfigyelik majd, esetleg rátalálnak, akkor okosabbak leszünk, most csak találgatni lehet
– mondta Csontos Péter. Hozzátette, ha a pár esetleg visszatérne, komoly harc
alakulna ki a fészekért, de ebből általában a bent ülő madarak kerülnek ki
győztesen.
A Gemenc Zrt. osztályvezetője szerint elképzelhető, hogy a fekete gólyák útközben megálltak vadászni egy halastó környékén. Mivel Tóbiás 20 évesen a legöregebb ismert korú magyar fekete gólya, könnyen lehet, hogy elpusztult. Mint mondta, ezekre az állatokra sokféle veszély leselkedik. Az utóbbi néhány évben öt fekete gólyára szereltek GPS-jeladót, ezekből három a Balkán-félszigeten és Törökországban elpusztult, áramütés érte őket középfeszültségű vezetékek miatt.
Libanon környékén telelt
Tóbiás gyűrűjéről eddig háromszor
olvastak le adatokat telelőhelyen, mindhármat a Jordán folyónál, Izraelben, a
Libanonnal szomszédos országban. Mivel mindig korán jött vissza az eddigi
években, nagy valószínűség szerint
Afrikáig sosem ment el. Csontos Péter szerint könnyen elképzelhető, hogy
a pár, vagy valamelyik tagja is áldozatul eshetett azoknak az eseményeknek, a
melyekről több híradás szólt a közelmúltban.
Az MME honlapján közzétett cikk szerint különösen veszélyes környékről van szó. Az afrikai-eurázsiai madárvonulási útvonalon fekvő Libanon felett minden évben kétszer özönlenek át a vonuló madarak, a hazánkban fészkelő fehér gólyák is ezen az úton keresztül érik el hazánkat, majd augusztus végén ugyanezt a veszélyes utat teszik meg. A gemenci pár ugyan nem fehér gólya, de ezek szerint ők is ezen az útvonalon mozognak. Ez azt jelenti, hogy a rájuk puskával váróknak évente kétszer is lehetőségük van az értelmetlen pusztításra. Az MME írása kitér arra is, hogy a témával foglalkozó, jogosan nagy felháborodást keltő cikkekben terjedő fotókat Facebook-profilokról szedték le, de a nagy részük 2017 előtti. Abban az évben hirdettek ugyanis először hivatalos vadászati idényt, így van lehetőség a folyamat szabályozására. Az országban pedig sajnos komoly hagyománya van annak, hogy a vonuló madarakra lőjenek. 2017 óta azonban Libanonban működő természetvédelmi szervezetek azonnal vizsgálatot indítanak azokkal szemben, akik ilyen tartalmakat töltenek fel, egyre több orvvadászt kapnak így el. A libanoni madártani egyesület célul tűzte ki, hogy 2022-re 30 százalékkal csökkenti a madárkilövéseket. Létrejött egy orvvadászat elleni egység, mely a bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások indítását segíti, ráaádásul az ország elnöke is erősen ellenzi a kilövéseket. Ám így is minden bizonnyal évtizedek kellenek még ahhoz, hogy rendeződjön a helyzet.
Veszélyes a nagyüzemi mezőgazdaság
Az MME honlapján megjegyzik azt is, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság a klímaváltozással karöltve nagyobb pusztítást végez a madárállományokban, mint a vadászat, az elektromos vezetékek pedig legalább akkorát. A fokozatosan eltűnő élőhelyek és a széleskörűen alkalmazott növényvédő szerek miatt kialakult táplálékhiány is hozzájárulnak a madarak számának csökkenéséhez. Ezt a folyamatot az évenkénti szaporulat nem tudja megállitani, egyszerűen nem születik elég fióka ehhez. Ebben a természettől eltávolodott helyzetben válik kritikussá az illegális vadászat, mely ráadásul a korábbiakhoz képest most sokkal hatékonyabb fegyverekkel, hanglejátszó eszközök bevetésével is zajlik.
Folyamatos figyelem
Az, hogy Tóbiásékkal mi történt, előbb-utóbb minden bizonnyal kiderül, a rajongók csak remélni merik, hogy nem libanoniaknak estek áldozatul és nem is érte őket áramütés. Sokan azt feltételezik, hogy elhagyta a gyűrűjét. Csontos Péter lapunknak elmondta, a területen illetékes szakemberek, az erdészek és a Magyar Madártani Egyesület kollégái, valamint a természetvédelmi őrök folyamatosan figyelik az erdőt, ha Tóbiás el is hagyta a gyűrűjét, jellegzetes csőréről biztosan felismerik majd. Hozzátette, a webkamerás megfigyelés nemcsak a szakembereknek nyújt fontos információkat, hanem az erdőgazdaság és az együttműködő partnerek természetvédelmi szemléletformálásában is sokat segít.
