Boldogkői Zsolt professzorral többek között a Covid-19 lehetséges ellenszeréről, várható lefutásáról, illetve a járvánnyal kapcsolatos hajmeresztő összeesküvés-elméletekről beszélgettünk.
– Gyakran látni a médiában a koronavírus elektronmikroszkópos képét. Mennyire tekinthető újnak a világon ez a vírus?
– Az elektronmikroszkópos képen látszik, hogy a vírusburok felszínéről hosszúkás fehérjék nyúlnak ki, melyek a Nap koronájára emlékeztetnek. Innen a vírus neve. Egyébként minden burokkal rendelkező vírus felszínén találhatók hasonló képződmények, feladatuk felismerni és hozzákapcsolódni a célsejthez, ami a bejutás első lépése. Ez a vírus abban az értelemben új, hogy korábban még nem ismerték. Valószínűleg denevérekben rejtőzött eddig. Az embert hét koronavírus faj fertőzi, ebből négy faj már régebb óta, de csupán enyhe, megfázásos tüneteket okozva. Három fajuk új, és komolyabb komplikációkat okoz. Az SARS 2003-ban, hasonlóan a Covid-19-járványhoz Kínából, a MERS pedig a Közel-Keletről indult 2012-ben.
– Mi teszi ennyire pusztítóvá ezt a vírust?
– Először is, a Covid-19 járványt okozó SARS-CoV-2 nem annyira „pusztító” mint a SARS és a MERS, viszont gyorsabban terjed. Ez a vírus azért az átlagos szezonális influenzánál veszélyesebb, magasabb halálozási rátával és súlyosabb szövődményekkel jár. Mindhárom koronavírus állatokról terjedt át az emberre. A vírusok virulenciája rendszerint csökken az idővel, ugyanis alkalmazkodnak az új gazdához. A légúti fertőzéssel terjedő vírusoknak nem érdekük, hogy súlyos tüneteket okozzanak, hiszen egy ágyban fekvő ember nem tudja olyan hatékonyan terjeszteni, mint a villamoson utazó, éttermekbe járó beteg. Az a tény viszont, hogy a SARS-CoV-2-t elsősorban fiatalok hordozzák, akik még a tünetek megjelenése előtt is képesek fertőzni, a veszélyeztetett populáció viszont az öregek, akik nem járnak nagy közösségekbe, lassíthatja ezt a fajta evolúciót.
Az alkalmazkodás hiánya mellett, úgy tűnik, ez a vírus tovább képes fennmaradni a környezetben, mint például az influenzavírus. A nagy kérdés, hogy a közelgő meleg időjárás megszünteti-e a járványt, vagy legalább lelassítja-e azt. Az időnyerés most a legfontosabb: idő kell az ellenszer kifejlesztéséhez, a kórházi kapacitások egyenletes terheléséhez, a vírusevolúcióhoz, valamint a nyári meleg és pára remélhetően jótékony hatásához. Lehetséges, hogy ha meg is szűnik a járvány, ősszel újra visszatér, talán enyhébb formában, s szemben az influenzával talán a megszerzett immunitás is védeni fog ellene. Noha az influenza is úgynevezett RNS-vírus, ennek az örökítőanyaga darabokból áll, amit könnyen ki tud cserélni akár más fajok „darabkáival” is, így cselezvén ki az immunrendszert.
– Hogyan lehet elpusztítani egy vírust? Mennyi idő szokott lenni, míg megtalálják egy ilyen vírus ellenszerét?
– Alapvetően kétféle típusú ellenszerről beszélhetünk. Az egyik a védőoltás, amely a megelőzésben segít. Általánosságban itt elsősorban arról van szó, hogy hővel, vagy kémiailag inaktivált – esetleg gyengített – vírust juttatunk a szervezetbe, ami beindítja a szerzett immunválaszt. Ennek eredményeként memóriasejtek keletkeznek, melyek a valódi fertőzés esetén jóval hamarabb beindítják a védekezést. Az immunrendszer esetében is az időnyerés az egyik legfőbb tényező. Állítólag a kínaiak áprilisban kezdik el tesztelni a vakcinájukat, de más országok is dolgoznak a védőoltás kifejlesztésén.
A hagyományos kismolekulás szerek rendszerint nem megelőzésre, hanem a már fertőzött páciensek kezelésére szolgálnak. Mivel egy nemrég felbukkant vírusról van szó, a jelen stratégia elsősorban a korábban bevált RNS-vírusok elleni szerek kipróbálásán alapul. Ilyenek például a HIV, az influenza és az ebola ellen alkalmazott, „újra célzott” készítmények. Például a Kaletra, amely egy HIV-proteáz gátló, és egy tanulmány szerint a vírusfertőzött páciensek gyorsabb javulását eredményezte. Egy másik újra-célzott szertől, a Remdesivirtől, amelyet az ebola ellen fejlesztettek ki, azt várják, hogy megakadályozza az enyhe tünetek súlyossá válását. Fertőzések esetén a tüdőben a fő problémát gyakran nem közvetlenül a vírus okozza, hanem az általa keltett túl erős immunválasz – citokinvihar –, mely szintén a terápia célpontja lehet. Az új, specifikusan a SARS-CoV-2-re ható kismolekulás készítményekre még várni kell.
Normálisan mind a vakcinák, mind a kismolekulás megoldások kifejlesztése és tesztelése hosszú éveket vesz igénybe. A Covid-19 esetében gyorsabb megoldás szükségeltetik.
– Milyen lefutása lesz a vírusfertőzésnek?
– Különféle modellek vannak erre. Az egyik fő kérdés, mint említettem, hogy mi történik a vírussal a meleg beköszöntével. Mivel világjárványról van szó, ha el is tűnik nyárra a vírus az északi földrészről, a délin megmarad, ahonnan az ősz beköszöntével visszatérhet. Másrészt úgy tűnik, hogy Kína és talán Japán is sikeresen megfékezte a Covid-19-et, ami azt jelentheti, hogy nem csupán lassítani lehet a terjedést, hanem hatósági eszközökkel véget vetni annak. Jelenleg Európa, Dél-Korea és Irán folytat heroikus küzdelmet a vírussal; a kérdés, hogy a drákói intézkedések eredménnyel járnak-e a vírus megállításában, vagy csak lassítani tudjuk, s a népesség nagyobbik fele valószínűleg megfertőződik.
A britek módszere az volt, hogy a fiatalabb populációt hagyják megfertőződni, és az így kialakuló nyájimmunitás védeni fogja majd az öregeket is. Úgy látszik, megváltozott a koncepció, és ők is szigorítanak. Sokan nem érzik itthon sem a veszélyt, és kockázatos életmódot folytatnak. Sajnos a gazdaságra sem lesz jó hatással a vírus, már elbocsátásokról is hallani. Minden rosszban van viszont valami jó. A társadalom és munka modernizálása, valamint a szolidaritás eszméje nyerhet a járványon, igaz, elég súlyos áron.
– Különféle téves információk és összeesküvés-elméletek is napvilágot láttak.
– Ezek egyike például, hogy az amerikaiak fejlesztették ki a vírust, hogy gazdaságilag tönkre tegyék a feltörekvő Kínát. Ez ellen nemcsak etikai, hanem racionális érvek is szólnak: ha biológiai fegyverként akarnák alkalmazni, előbb az ellenszert állítanák elő, hiszen egy ilyen fegyver visszafelé sülhet el. Egy másik konteóelmélet szerint egy vuhani kutatóintézetből szabadult ki egy génmanipulált vírus. Ahogy az előző, úgy ez is igen valószínűtlen elképzelés.
A Magyar Hang legfrissebb számában több cikkben is foglalkozunk a koronavírussal és hatásával. Keresse a lapot az újságárusító helyeken, vagy digitálisan a kiadónál!
És, hogy miről olvashat még a március 20-án megjelent idei 12. számban? Itt megnézheti!
