A hétfő és a kedd csodálatos magyar sikerei után szerdán a kémiai Nobel-díjak kitüntetettjeit hirdette ki a Svéd Királyi Akadémia. Ennek nincs magyar vonatkozása, viszont a kitüntetésre érdemesnek tartott találmányt annál többünk nézi nap mint nap, órákon keresztül.
A kémiai Nobel-díjat ugyanis a kvantumpontok felfedezéséért és előállításáért kapta három Amerikában dolgozó kutató: Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus és Alexei I. Ekimov. A kvantumpontok a nanotechnológia legkisebb alkatrészei. Olyan kis részecskék, amelyekben a fizikai tulajdonságokat már alapvetően nem az atomokban található elemi részecskék száma, hanem a részecske mérete határozza meg. Vagyis bennük méretfüggő kvantumeffektus valósul meg.
A gyakorlati felhasználásuk szempontjából legfontosabb jellegzetességük, hogy a méretüktől függ a színük. A segítségükkel különböző színű ledes fényforrásokat és kijelzőket gyártanak. Ma már a legtöbb monitorban és televízióban is kvantumpontok világítanak. A díjazottak a nyolcvanas évektől kezdve először felfedezték a kvantumpontokat, tehát igazolták e parányi nanorészecskék létezését, majd a kilencvenes években kidolgozták a mesterséges gyártásuk hatékony módszereit. Az ő munkásságuk tette lehetővé a modern ledtechnológia megszületését.
A kémiai díjat a Svéd Akadémia Kémiai Nobel-bizottsága ítéli oda, miután titkos kérdéseket küldtek a svéd tudományos elit tagjainak, akiknek joguk van jelölni kutatókat a díjra. A kiválasztási folyamat egész évben zajlik, és a végleges döntést csupán egy órával a bejelentés előtt hozzák meg. Csupán nyolc női díjazott van, a 20. században pedig csupán három nő kapta meg.
