Két éve kering a fejünk felett, de nem tudni, hogy pontosan mit is csinál
Az amerikai légierő egyik X-37b önvezető űrrepülője a harmadik, 675 napos tesztúját követő landolás után a nebraskai Vandenberg légitámaszponton 2014. október 17-én (Fotó: Boeing/Vandenberg Air Force Base)

Ma két éve, hogy az amerikai légierő az Elon Musk fémjelezte SpaceX magán űrvállalat egyik Falcon 9-es hordozórakétájával 2017. szeptember 7-én földkörüli pályára állította az elmúlt évek „legtitkosabb” kísérleti járművét, az X-37b kódnevű pilóta nélküli, önvezető űrrepülőgépét. Az idézőjel annak szól, hogy bár fotók, videók, technikai paraméterek ismertek a Boeing készítette gépről, ahogy a légierő hivatalos honlapja sem hallgatja el a létét, ugyanakkor tényleg titkos programról van szó, mert ennél többet – főleg, hogy halálpontosan mit is csinál, mit is tud és milyen teszteket folytatnak vele – nem nagyon árulnak el a küllemében a korábbi amerikai űrsiklókra hasonlító repülőről.

Az X-37-es program még húsz éve, a NASA égisze alatt indult el, majd öt évvel később, 2004-ben a fejlesztéseket átvette a Pentagon alá tartozó, fejlett védelmi kutatásokat összefogó ügynökség, a DARPA. Ott finomhangolták az eredeti terveket és így alakították ki a jelenleg használt pilóta nélküli űrrepülőket.

Amit tudunk az például az, hogy a földkörül keringő tesztjárműként (OTV) is emlegetett X-37b küldetései egyre hosszabbak. Az OTV-1 2010 áprilisától 224, az OTV-2 2011 márciusától 468, az OTV-3 2012 decemberétől 675, míg az OTV-4 2015 májusától 718 napon át tartott. A légierőnek egyébként legalább két ilyen járműve van, amely – akárcsak az űrsiklók – függőlegesen, rakétával indulnak orbitális pályára, ám úgy szálnak le, mint egy repülőgép. Az iskolabusz méretű, öt tonnás jármű 8,9 méter hosszú, 2,9 méter magas és 4,5 méteres fesztávval bír. Az űrben napelemmel üzemelő gép nyitható rakterébe mintegy 272-318 kilogramm közötti rakomány fér el.

Az amerikai légierő tényleg mindent megtesz azért, hogy még véletlenül se áruljon el semmi konkrétumot se a rakományról, se a kísérletekről. Ilyen általánosságokat pufogtatnak: „Az OTV-küldetésekkel a megbízható, újrahasznosítható, a pilóta nélküli űrrepülést segítő technológiákat tökéletesítik; az X-37b repülései kettős célt szolgálnak: tesztelik az Egyesült Államok jövőbeni újrahasználható űrtechnológiai megoldásait, egyúttal visszahozzák a fent elvégzett kísérleteket, hogy azokat a Földön is ki tudják értékelni”. Mint írják: „A programban fejlett navigációs, vezérlést és irányítást elősegítő, hővédő rendszereket, repülőelektronikát, egyes szerkezetek és újrahasználható szigetelések, anyagok hőellenállását, könnyűsúlyú elektromechanikus repülési rendszereket, fejlett meghajtási megoldásokat, különféle speciális anyagokat teszteknek, de csiszolják az önműködő visszatérési és leszállási módszereket, megoldásokat.”

Újra felmelegíti a csillagháborús tervét Amerika | Magyar Hang

A Pentagon alá tartozó Űrfejlesztési Hivatal négy hónapja kezdte meg működését, és a civil szféra ipari képességeire alapozva építene egy reagani terveket idéző űrvédelmi struktúrát.

Mivel még a témában jártas szakblogok is csak találgatják, hogy vajon a hadsereg pontosan milyen teszteket végez a gépekkel, ezért vadabbnál vadabb elképzelések kaptak szárnyra. Ezeket egy friss cikkben az amerikai biztonságpolitikai szaklap, a The National Interest szedte össze. Az egyik verzió szerint az X-37b nem más, mint egy űrcsapásmérő fegyverrendszer, amely nukleáris robbanófejekkel van megrakva. Egy másik elmélet szerint pedig az olyan riválisok, mint Kína vagy épp Irán potenciális katonai- és kémműholdjait gyűjti össze az űrben. A legújabb szóbeszéd pedig arról szól, hogy a gép nem más, mint a legmodernebb csúcstechnológiával felszerelt kémműhold, amellyel a riválisokat figyelhetik folyamatosan, és olyan területek felett manőverezik, mint Kína, Irán, Észak-Korea, vagy például korábban az Iszlám Állam terrorszervezet által megszállt régió. A jármű pedig csak azért száll le, hogy mind hatékonyabb megfigyelőképességekkel, egyre precízebb szenzorokkal lássák el.

Az esetleges kémtevékenység lehetőségét egyesek szerint az igazolja, hogy a küldetéseket arról a coloradói Schriever légitámaszpontról felügyelik, amely az űrtevékenységek mellett hírszerzési feladatokban is illetékes.

Az X-37b negyedik küldetéséről az illetékesek négy éve szivárogtattak némi információt. Ha hihetünk nekik, akkor az OTV-4 egy új generációs, jelenleg még főleg az űrszondáknál használatos elektromos ionhajtóművet próbált ki. Egy olyat, amely a Pentagon legmodernebb kommunikációs műholdjain is működik, egyúttal esélyes, hogy ezt a technológiát használnák a jövőbeli Mars-küldetéseken is. A pilóta nélküli űrsikló emellett mintegy száz, NASA által használt anyagot is felvitt magával az űrbe, hogy tesztelje, hogyan bírják a mostoha körülményeket hosszú távon. A Space.com szerint a jelenlegi, immár 730 napja tartó misszió a légierő kutatólaboratóriumának egyik új fejlesztésével, az ASETS-II elnevezésű hőelvezetési rendszerrel is végez kísérleteket.

Boeing X-37B Space Plane - What You Need To Know

Boeing explains the benefits of the Orbital Test Vehicle (OTV) that the US Air Force uses for secretive missions. -- Latest Mission Hits 700 Days: https://www.space.com/x-37b-military-space-plane-otv5-700-days.html Credit: Boeing

Érdekes, hogy miközben cikkünk megjelenéséig nem tudni arról, hogy az ötödik küldetés befejeződött volna, több blog tudni véli, hogy küszöbön áll a hatodik küldetés. Az OTV-6-ról korábban azt írták, már 2019 decemberében elstartolhat, ám van, aki most már inkább 2020 második negyedévére valószínűsíti a kilövést, amit ezúttal egy Atlas V hordozórakétával fognak végrehajtani.