A kínai légierő orvosi egyetemének Hszian városban lévő kórházában még tavaly egy génmanipulált sertésből származó májat ültettek be egy agyhalott emberi holtestbe, ahol a szerv a jelek szerint tíz napon keresztül működőképes maradt. Ez volt az első alkalom, amikor disznómájat ültettek be egy ember szervezetébe. Az eljárástól azt remélik, hogy egyszer majd helyettesítheti az emberi donoroktól származó szervek transzplantációját, és így enyhítheti az átültethető szervek hatalmas hiányát. A kínai orvosok azt is felvetették, hogy a disznómáj átmeneti megoldásként is alkalmazható lesz, míg a beteg emberi májat kaphat, vagy esetleg regenerálódik a saját mája (a máj igen nagyfokú regenerációs képességgel rendelkezik).
Ling Wang, a beavatkozás vezetője így nyilatkozott: „Ez az első alkalom, hogy megpróbáltuk kideríteni, vajon egy sertésmáj képes-e megfelelően működni az emberi szervezetben, és vajon a jövőben helyettesítheti-e az emberi májat... ez az álmunk.”
E beavatkozás azon kísérleti operációk sorába illeszkedik, amelyek különböző sertésszerveket igyekeznek átültetni emberi betegekbe. Transzplantáltak így már szívet, vesét és pajzsmirigyet is. Az élő alanyok többsége az operáció után nem sokkal elhunyt, bár nem egyértelmű, hogy a transzplantáció vagy végletes betegségük okozta a halálukat (ilyen kísérleti beavatkozást csak akkor hajtanak végre élő emberen, ha már nincs más remény az életben maradására). Viszont tavaly egy amerikai beteg, aki disznóvesét kapott, gyógyultan hagyhatta el a kórházat.
Genetikailag módosított sertésszívet ültettek be egy emberbe
Vagy meghalok, vagy elvégzik a transzplantációt. Tudom, hogy ugrás a sötétbe, de ez az utolsó esélyem – mondta a beteg a műtét előtt. Az orvosok szerint egy lépéssel közelebb kerül a világ a szervhiány okozta válság megoldásához.
A mostani operációt egy 50 éves férfi testén hajtották végre, miután súlyos fejsérülése következtében agyhalottá vált. Nem vették ki a saját máját, hanem a 10 órás műtét során a génmódosított törpedisznóból származó májat a meglévő szerv mellé illesztették be a vérkeringésébe. A sertés génjeit előzőleg hat ponton módosították annak érdekében, hogy az ember immunrendszere ne azonosítsa idegenként, és ne támadjon rá. Az egyik génmódosítás azt okozta például, hogy a disznómájsejteken nem jelentek meg azok a cukormolekulák, amelyeket az immunrendszer azonnal felismerne, és beindítaná a kilökődési reakciót.
A beültetés után a disznómáj egyértelműen működött, például epét és albumin fehérjét is termelt. Ahogy a kutatók a Nature-ben megjelent tanulmányukban fogalmaznak, nem volt egyértelmű, hogy a máj egyedül is képes lett volna ellátni a feladatát az emberi szervezetben, hiszen ott volt mellette az emberi máj is. Emellett az sem egyértelmű, hogy meddig maradt volna működőképes a máj, hiszen 10 nap után a család kérésére kioperálták a beteg szervezetéből.
