Jövő vasárnap – azaz november 6-án – Egyiptomban fogja tartani COP27 néven soros klímakonferenciáját az ENSZ. Erre való figyelemfelhívásként ült le az ENSZ főtitkára, António Guterres New York-ban a BBC klímaügyi szerkesztőjével, Justin Rowlatt-tal, egyúttal meglepően erős állításokat tett. Többek között arról beszélt, hogy mintha a nemzetek takaréklángra fogták volna a klímavédelmi terveik megvalósítását. Ám ha továbbra is így folytatják és nem tesznek eleget a saját maguk által vállalt klímavédelmi célok teljesítésének, akkor a világ feltartóztathatatlanul rohan a katasztrófa felé.
Igaz, Guterrestől korábban sem volt szokatlan, hogy némiképp szenzációhajhász kijelentésekkel próbálja meg felhívni a figyelmet a problémákra. Ilyen volt, amikor 2021-ben, az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) hatodik jelentésének elfogadása után azt mondta, hogy a jelentés „vörös kód az emberiségnek”. A tudósok ugyanis már ekkor, a glasgowi tanácskozáson kimondták, hogy a 2016-os párizsi klímacélt lehetetlen tartani, sőt, a jelenlegi trendek szerint 2100-ra (a preindusztriális időkhöz képest mérve) 2,5 fokos lesz a felmelegedés.
A mostani egyiptomi értekezlet részben pont a glasgowi klímavédelmi paktum értékeléséről és felülvizsgálatáról is fog szólni, hiszen mindössze 24 olyan ország volt az aláíró 193-ból, amelyek a Glasgowban vállalt klímavédelmi célok tartása érdekében új vagy frissített terveket készítettek. Szükség is volna ezekre az új tervekre, hiszen a jelenlegi trendek alapján a 2010-es évhez képest 2030-ra nemhogy csökkenne, de nőhet is a széndioxid-kibocsátás 10,6 százalékkal – pedig az IPCC 2018-as jelentése szerint ekkorra 45 százalékos csökkenésnek kéne lennie a párizsi célok tartása érdekében.
(Forrás: NASA EARTH OBSERVATORY)
2022 nyara – mi magunk is megtapasztalhattuk – elviselhetetlenül forró és aszályos volt. Rengeteg hőmérsékleti rekordérték megdőlt, tavak, folyók, mocsarak és lápok részlegesen vagy teljesen kiszáradtak. Ezek az események egyébként teljesen egybevágnak a klímatudósok korábbi előrejelzéseivel, hiszen a klímakatasztrófa nem egyik pillanatról a másikra fog eljönni, hanem pontosan így: nyáron emelkedik az úgynevezett hőség- és forróságnapok száma vagy éppen hosszabb lesz az aszályos időszak.
Ehhez képest azt látjuk – állítja Guterres –, hogy ahelyett, hogy elhagynánk a kőszénnel való tüzelést, egyre inkább visszatérünk hozzá (ebben azért Oroszország Ukrajna ellen indított területszerző háborújának következményeit is tetten lehet érni). A főtitkár szavai szerint számára a klímaváltozás kordában tartása az elsődleges cél, bár tudja, hogy bizonyos országok kormányai számára ez nem feltétlenül van. Ennek oka többek között az infláció, a háborús helyzet, illetve az ezekből fakadó magas energiaárak miatt jelentkező társadalmi feszültség. Tudja, hogy éppen ezért nem a 2030-ra vagy akár 2100-ra bekövetkező katasztrofális állapotok miatt aggódnak a kormányok és az állampolgárok, de eltökélt abban, hogy a klímaváltozást, mint témát, újra a figyelem középpontjába állítsa. Úgy véli, hogy ha a kormányok maguktól nem akarnának változtatni klímapolitikájukon, akkor majd az adott országok polgárai kényszerítik ki ezeket az előbb-utóbb mindenképpen meghozandó döntéseket.
Guterres mindezek mellett reméli, hogy a két legnagyobb széndioxid-kibocsátó, az Egyesült Államok és Kína (ez a két ország közösen majdnem a teljes kibocsátás feléért felelős) visszatérnek a klímaügyi együttműködés útjára – Kína még augusztusban mondta fel az együttműködést, miután Nancy Pelosi házelnök látogatást tett a Kína által el nem ismert, ám Amerika által támogatott Tajvanon. Az ENSZ főtitkára mindezeken kívül még egy erős kritikát is megfogalmazott a fosszilis energiát előnyben részesítő országok felé, ugyanis szerinte azokról a lehető leggyorsabban át kellen állni a megújuló energiákra. – A legnagyobb butaság olyan technológiákba invesztálni, amelyek a katasztrófa útjára vittek minket – mondta.
Ehhez kapcsolódik, hogy az egyiptomi konferencia témája lesz még egy támogatási csomag megvitatása is. Egy 2009-es megállapodás szerint a fejlett országok 2022-re 100 milliárd dollár támogatást nyújtottak volna a fejlődő országoknak, hogy a fosszilis energiahordozókat megújuló energiát termelő erőművek építésével váltsák ki, de ezt a céldátumot 2023-ra tolták ki. Most viszont a fejlődő államok még ennél is többet kérnek, nem csak az átállás finanszírozása okán, hanem a klímaváltozásból következő már megtörtént természeti károk enyhítése miatt is.
A NASA Goddard Intézete szerint jelenleg 1,1 fokos felmelegedésnél tartunk. A Hawaii-ban található, amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal által működtetett Mauna Loa Obszervatórium adatai szerint a légköri széndioxid mennyisége jelenleg 415 részecske/millió részecske, amely közel 1,5-tel magasabb érték, mint tavaly ilyenkor volt.
