Noha korábban az volt a bőrrel kapcsolatos közvélekedés, hogy nagyrészt passzív határvonalat képez a külvilág és a szervezet belseje között, most két tanulmány is arról számol be a Nature folyóiratban, hogy ma is képes ellenanyagokat termelni, amelyekkel önállóan is felveheti a harcot a fertőzésekkel szemben. E felismerés elvezethet a tű nélküli oltásokhoz, amelyeket egyszerűen a bőrön kell majd alkalmazni.
A Stanford Egyetem kutatói kimutatták, hogy amikor a bőrmikrobiomtól mentes egereket (vagyis amelyeknek nem élnek a bőrükön mikroorganizmusok) az emberi bőrön teljesen általánosan megtalálható baktériumokkal, Staphylococcus epidermidisszel kezeltek, akkor meglepően erős immunválaszt alakítottak ki a mikrobával szemben. Ez azért furcsa, mert a S. epidermidis nem kórokozó baktérium: sem az emberben, sem az egérben nem okoz semmiféle egészségi problémát. Ezért korábban azt gondolták, hogy az immunrendszer nem is foglalkozik vele. Az S. epidermidis ellen akkor is létrejött az immunválasz, ha kiiktatták az egerek „fő” (vérben működő) immunrendszerét.
Most kiderült, hogy bár a vérben keringő immunsejtek valóban nem aktiválódnak, amikor a bőr felületén elszaporodik a baktérium (hiszen ezek csak azon mikrobák ellen tudnak fellépni, amelyek már bejutottak a vérbe), a bőr önállóan mégiscsak immunválaszt indít a baktérium ellen. Emiatt megnő a kezelt egerek szervezetében az S. epidermidis elleni antitestek koncentrációja. Hasonló jelenséget tapasztaltak az embernél is: hiába nem csinál semmi nyilvánvalót az emberi szervezettel a baktérium, mégis olyan erős immunreakció alakul ki a hatására, mintha csak be lennénk oltva ellene.
Ez utóbbi felismerés vezetett el a bőr félautonóm immunrendszerének potenciális orvosi alkalmazásához. Az eddigi vakcinák nagy részét injekcióval az izmokba kellett fecskendezni, hogy ott közvetlenül is kapcsolatba tudjon lépni az immunrendszer sejtjeivel (bár az utóbb időben elkezdtek terjedni más megoldások, például az orrspray-vakcinák is). Az injekciós megoldás nemcsak kellemetlen (és a tűfóbiások számára elviselhetetlen), de számos gyakorlati nehézséget is szül. Az ilyen készítményeket különlegesen kell tárolni, és csak egészségügyi szakember adhatja be őket. Mindezek miatt drágák.
Viszont, ha egy védőoltást egyszerűen kenőcsként a bőrre kéne kenni, mindenféle szúrás nélkül, az minden tekintetben leegyszerűsítené a beavatkozást. Gyakorlatilag bárki tudná alkalmazni, és egy sor (egyébként nem súlyos) mellékhatás is kiküszöbölhető lenne. A kutatók ezért a vizsgálatok második fázisában az S. epidermidis módosításával rábírták a bőr immunrendszerét, hogy patogének ellen is termeljen ellenanyagot. Ehhez a tetanuszfehérje részletének génjét ültették az S. epidermidis genomjába. Miután a baktérium kifejezte a fehérjerészletet a sejthártyáján, a bőr saját B-immunsejtjei elkezdtek tetanuszspecifikus ellenanyagokat termelni. Vagyis az S. epidermidis közvetítésével sikerült vakcinálni az egereket a tetanusz ellen, csupán a bőrük bekenésével. Természetesen a humán kísérletek még csak most fognak kezdődni, és közel sem biztos, hogy az ember ugyanúgy reagál majd a beavatkozásra, mint az egerek, de az eredmények eddig rendkívül biztatók.