A Szovjetunió összeomlása és a hidegháború vége óta élénk vita tárgyát képezi, hogy vajon Moszkva tárolt-e nukleáris fegyvereket a Varsói Szerződés kelet-európai tagállamaiban, így Kelet-Németországban, az egykori Csehszlovákiában, Bulgáriában, Lengyelországban vagy épp Magyarországon. Egy friss tanulmány szerint úgy néz ki, Lengyelországban – noha a szovjetek ezt tagadták – elég nagy a valószínűsége, hogy igen.
A Live Science tudományos hírportál beszámolója szerint a Szczecini Egyetem Régészeti Intézetének docense, Grzegorz Kiarszys friss kutatásában három olyan titkos katonai létesítményt mutat be, amelyekben fél és 500 kilotonna közötti hatóerejű taktikai robbanófejeket tárolhattak az 1960-as évek legvégétől. Mint a kutató írja, a Podborsko, a Brzeznica Kolonia és a Templewo melletti bunkereket szovjet tervek alapján, lengyel állami finanszírozásban építették, és 1969 decemberére készültek el. A létesítményeket a megszálló szovjet hadsereg működtette – oda még a lengyelek sem léphettek be, és az úgynevezett „északi-front” részeként egy esetleges észak-NSZK és Dánia elleni csapásmérésben játszottak volna szerepet.
Kiarszys szerint a létesítményekre a korabeli szovjet dokumentumok kommunikációs állomásokként hivatkoztak, ugyanakkor mindent megtettek azért, hogy ne szerepeljenek a hivatalos feljegyzésekben, a térképekről is „leradírozták” az építményeket. Mivel nem sok nyom maradt utánuk, az objektumok belső szerkezetét, felépítését titkosítás alól feloldott korabeli CIA-műholdképek és modern távérzékeléses technológiával készült felvételek alapján rekonstruálta a kutató.
Az elemzések szerint a három létesítmény szerkezetleg hasonlított egymásra, már csak ezért is feltételezhető, hogy egységes terv alapján készültek. Azonos számú felszíni épületet figyeltek meg: erődített állások, árokrendszer, gépjármű bunkerek, ellenőrző- és megfigyelőpontok, valamint őrállások csipkézték a területet. Úgy tűnik, a bázisoknak három zónájuk lehetett, a robbanófejeket pedig illetéktelenek elől teljesen elzárt, erre kialakított speciális bunkerekben tárolták. Az elemzések azt is feltárták, hogy a titkos objektumokhoz laktanya, kantin, lakóövezet, fürdő és más, a mindennapi élethez nélkülözhetetlen létesítmény is tarozott. Kiarszys részletes térképein még az újonc katonák gyakorlótereit, illetve a tisztek és tiszthelyettesek és családtagjaik lakóhelyeit is beazonosította.
A kutatásban atomfizikusok is részt vettek, akik a felszíni sugárzást mérve azt keresték, kimutatható-e, illetve maradt-e bármiféle nyoma a nukleáris töltetek jelenlétének. Radioaktivitásra utaló jelet, szennyezést azonban nem találtak. A tanulmány szerzője szerint ennek egyik magyarázata az lehet: a szovjetek komoly biztonsági intézkedések mellett tárolták a tölteteket, egyúttal figyeltek arra is, hogy ne maradjon nyoma semminek. „De persze az is lehetséges, hogy tárolásra készített silókat végül sose használták a rendeltetési céljukra, így azokban sose volt nukleáris robbanófej” – összegezte Kiarszys.
Gyengülőben a világ stratégiai stabilitása | Magyar Hang
Ázsia tovább erősödött, folytatódott Európa gyengülése, Amerikát pedig a belső hatalmi harcok kötik le.
Az egykori szovjet katonai létesítményeket közben kikezdte az idő, amit az elhanyagoltság és a szándékos rongálás csak tetéz, így egyre nehezebb rekonstruálni az állapotokat, a lengyel szakember szerint azonban fontos lenne megőrizni, védeni, és bemutatni az utókornak a hidegháború ilyen és ehhez hasonló emlékeit.
A teljes, húsz oldalas tanulmány egyébként az Antiquity brit szaklap februári számában jelenik meg, de ide kattintva online is elérhető, letölthető, míg a CIA korabeli műholdas fotóiból és a modern felvételekből készült képelemzést itt tudják elérni.
