A Magyar Tudományos Akadémia két volt elnöke, Lovász László matematikus és Vizi E. Szilveszter farmakológus kapta 2021-ben a legrangosabb állami kitüntetést, a Szent István-rendet. Az MTI beszámolója szerint az átadáson Áder János köztársasági elnök mellett Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt.
Áder János az átadón kiemelte: hagyományaink szerint nemzeti ünnepünkön a Szent István Rend átadásával a legkiválóbbaknak adjuk meg a kellő tiszteletet; ma azoknak, akik Eötvös Loránd méltó utódai voltak a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztján. Méltó utódok, kiváló tudósok, jó magyarok. Az államfő Eötvös Loránd szavait idézve hozzátette: ha igazi tudósok és – amint kell – jó magyarok akarunk lenni, úgy a tudomány zászlaját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt a hazánk határain túl is meglássák, és megadhassák neki az illő tiszteletet.
A Szent István Rendet Lovász László és Vizi E. Szilveszter kutatói pályafutásukért, a magyar tudomány jó hírnevét világszerte erősítő eredményeikért, oktatói munkásságukért, valamint a tudományos ismeretterjesztésben vállalt kimagasló szerepük miatt kapták – írja az MTI. A Magyar Szent István-rend a legmagasabb állami kitüntetés, amely a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A 257 éve alapított kitüntetést hetven év szünet után, 2013 óta, az augusztus 20-i ünnepségek keretében adományozzák. Azóta tizenhárman vehették át az elismerést.
Az átadást követően Lovász László nyilatkozott az MTI-nek. „Az ember, miközben a saját problémáján gondolkodik, sokszor jelentős előrelépést érhet el, ha van kitekintése más tudományterületre is” – hangsúlyozta a matematikus.
– Nyolcadik osztályos koromban kezdtem el matek szakköre járni, ott magával ragadott a feladatok megoldása, az, hogy egy példát milyen ötlettel lehet igazán szépen megoldani. A szakkör vezetője tanácsolta, hogy menjek a Fazekas Mihály Gimnáziumba, akkor indult egy matematika tagozatos osztály és attól kezdve már egyenes volt az út, hogy matematikus legyek – emlékezett vissza a kezdetekre a számítógép-tudomány világhírű kutatója, akit azóta Corvin-lánccal, Abel- és Wolf-díjjal, Széchenyi- és Bolyai-nagydíjjal is kitüntettek.
– Mindig az érdekelt, hogy mire lehet használni a matematikát, a matematikai gondolkodásmódot – fogalmazott Lovász László. Hozzátette: annak, hogy Magyarországon nagy hagyománya van a matematika tudománynak, az a legfontosabb oka, hogy már világviszonylatban is nagyon korán elindult a matematikai tehetséggondozás az országban. „Nyilván egy kis ország nem tudja a matematika egészét befolyásolni, de annak egyes területein jelentős eredményeket érhet el, ahogy Magyarországon is történt” – fűzte hozzá Lovász László.
Pályája kezdetéről szólva úgy fogalmazott: „Úgy választottam témát, hogy kinyitottam a szemem és azt kerestem a világban, hogy mely terület az, ahol új kérdések jönnek majd elő. Bár a gráfelmélet állt a gondolkodásom, kutatásaim középpontjában, ezért kezdtem el annak idején az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika összefüggéseivel foglalkozni.” Az Abel-díjas matematikus munkássága kiemelkedő eredményének nevezte, hogy sikerült összekapcsolnia a matematika és a számítógép-tudomány klasszikus és új területeit.
– Az ember, miközben a saját problémáján gondolkodik, sokszor jelentős előrelépést érhet el, ha van kitekintése más tudományterületre is – hangsúlyozta a matematikus, aki fontosnak nevezte azt is, hogy a különböző témákon dolgozó fiatal kutatók beszéljenek egymással, ismerjék meg egymás munkáit, és fordítsanak figyelmet a matematika alkalmazási területeire is.
– A matematika kicsit hasonlít a zenéhez: ugyanúgy van belső logikája, harmóniája és vannak benne meglepő fordulatok, ezek alapozzák meg az élvezetét. Odáig kellene eljutni az oktatásában, hogy minél több ember megértse és élvezze a vele való foglalkozást” – fogalmazott az Abel-díjas tudós, aki jelenleg két kutatótársával, Barabási Albert-Lászlóval és Jaroslav Nesetrillel a nagy hálózatok matematikájának a feltárásán dolgozik.
A távirati iroda Vizi E. Szilveszterről írt biográfiájában kiemeli: fiatal kutatóként kezdett el foglalkozni a központi idegrendszerrel, akkor, amikor még az agykutatás területe csak kevés tudóst érdekelt. 1967-ben kijutott Londonba, ahol a világhírű farmakológus, Sir William Paton mellett azt vizsgálta, hogy miként hatnak egymásra a belső szervek működését szabályozó vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus hálózatának ingerület-átvivő anyagai. Kutatásai során a tankönyvi adatoknak ellentmondó eredményre jutott, koncepciója új agyműködési modellt tett lehetővé, és elindított egy új agykutatási irányzatot. A központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének fiziológiai szabályozása és gyógyszeres befolyásolhatósága terén elért kutatási eredményeit több mint négyszáz tudományos publikáció (köztük könyvek) szerzőjeként, illetve társszerzőjeként tette közzé. Egyik tanulmánya Citation Classic, a tudományterület egyik legidézettebb munkája lett. Tudományos eredményei a gyógyszergyártásban is hasznosultak.
A 2002 és 2008 között MTA-elnök Vizi E. Szilveszter nevéhez olyan kiemelkedő tudományszervező és -népszerűsítő kezdeményezések fűződnek, mint a nemzetközi tudóstársadalom részvételével megtartott Tudomány Világfórumának (World Science Forum) 2003-as budapesti megrendezése, illetve a Mindentudás Egyeteme című televíziós ismeretterjesztő műsor elindítása. Ez utóbbinak nem csupán elindítója, de 2002. szeptember 16-án első előadója is volt. A tudományos ismeretek népszerűsítésének szolgálatában 2000-től a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) elnökeként tevékenykedett, jelenleg a szervezet tiszteletbeli elnöke, a NATO-tagságunkkal összefüggő ismeretterjesztésben 2009-2020 között a Magyar Atlanti Tanács elnökeként vállalt szerepet, 2020-tól tiszteletbeli elnök. 2011-es megalakulása óta a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke.
