E heti tudományos lapszemlénk a nemzetközi sajtó friss tudományos-technikai újdonságokat, érdekességeket bemutató, feldolgozó cikkeiből. Egy új szimuláció segíthet a rák, a HIV és az autoimmun betegségek gyógyításában. Először igazolták „gyakorlatban” a hosszú űr utazás egészségügyi rizikóját. Mitől szenvednek az amerikai katonák közvetlenül a leszerelés után. Miről árulkodnak a sikolyaink?
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
American Journal of Preventive Medicine
A katonák 53 százaléka krónikus testi, míg 33 százalékuk súlyos mentális problémákkal küzd közvetlenül a leszerelés után – derült ki egy most publikált felmérésből, amelyet az amerikai Veteránügyi Minisztérium készített tízezer, az aktív szolgálatot 2016 őszén befejező személy részvételével. Miközben a társas kapcsolataikkal és új, polgári foglalkozásukkal általában elégedettek, sok katona fizikai fájdalmakkal, alvásproblémákkal, szorongással és depresszióval küzd.
A problémák a sorozott állomány és a háborús övezetekbe vezényeltek körében hatványozottan jelentkeznek. A férfiaknál magasabb a halláskárosultak, a magas vérnyomással és koleszterinnel küszködők aránya, míg a nőknél több a depressziós, szorongó. A szaktárca a hosszú távú hatásokat is vizsgálná, egyúttal azt szeretnék, ha a felmérés tapasztalatait felhasználva hatékonyabbak lennének a leszerelőket a polgári életbe visszavezető programjaik.
Proceedings of the National Academy of Science – PNAS
Tudományos áttörésnek tartják a Minnesotai Egyetem biomérnökeinek új szimulációját, amellyel a kémiai összetevők ismeretében modellezni lehet a különféle molekulakötéseket – erősségüket, a kapcsolatok szilárdságát és méreteit. Mivel sok betegséget a nem megfelelő, elcsúszó molekulakötésekkel tetten lehet érni, a fejlesztők úgy vélik, módszerükkel rengeteg kór – daganatos megbetegedések, a HIV, autoimmun betegségek – gyógyításának kutatását segíthetik elő.
A módszer mindenféle molekula, így a proteinek, a DNS és a különböző gyógyszervegyületek esetében is alkalmazható. A mérnökcsapat egy mobilalkalmazás létrehozását tervezi, amelyen keresztül a kutatók egy nagy, közös adatbázisban láthatják, használhatják, korrigálhatják egymás eredményeit.
Vajon meg lehet-e különböztetni egy tudatos sikolyt, üvöltést egy zsigeritől? Azaz, ha egy adott érzelmi reakciót egy színész játszik el, vagy valaki spontán sikít egyet ugyanazért. Többek között e kérdésre keresi a választ az atlantai Emory Egyetem pszichológiaprofesszora, Harold Gouzoules és doktoranduszcsapata. Gouzoules 1980-ban kezdete a majmok „kiáltozását” tanulmányozni, tíz éve pedig az emberi ordítást vizsgálja. „Az állatok szinte csak akkor üvöltöznek, ha harcolnak egymással, vagy el szeretnének üldözni egy ragadozót, ehhez képest az emberi sikolyok lényegesen szélesebb érzelmi skálát fednek le, ezért különösen érdekes, pontosan mi az eredetük, s mi volt a szerepük, hogyan alakultak az evolúció során” – magyarázza a professzor.
Egy tesztjükben 182 személynek mutattak különféle – agresszió, izgatottság, félelem, fájdalom által kiváltott – üvöltéseket, kiabálást, sírást, kacajokat. A hallgatók nem tudták megkülönböztetni az imitált hangokat az ösztönös reakcióktól, viszont azt ki tudták szúrni, ha egy hangpár két külön személytől származott
New England Journal of Medicine
Először igazolták „gyakorlatban” a hosszú űr utazás egészségügyi rizikóját. A New Orleans-i orvosi egyetem professzora, Serena Auñón-Chancellor 11 olyan űrhajós vérkeringését és érhálózatát vizsgálta, aki hónapokat töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). 2018-ban maga Auñón-Chancellor is 6 hónapot volt az ISS-en. Az egyik alanynál két hónappal a küldetés megkezdése után vérrögképződésre utaló jeleket figyelt meg a bal oldali belső nyaki vénában. Az asztronauta vérhígítót kapott, folyamatosan megfigyelték, kezelték, és ugyan a rög összezsugorodott, a vér át tudott haladni az említett vénarészen, a véráramlás még 90 napnyi kezelés után sem volt tökéletes. Az űrhajós családjában korábban senkinek nem volt hajlama a mélyvénás trombózisra, a vérrög pedig a földet érés után 10 nappal felszívódott.
Auñón-Chancell szerint még mindig keveset tudunk az űrorvoslásról; még több kutatás szükséges e téren, hogy „fel tudjunk készülni, és képesek legyünk kezelni az ilyen helyzeteket egy Hold- vagy Mars-utazás során is”.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/2. számában jelent meg január 10-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/2. számban? Itt megnézheti!
