Az ELTE közleménye szerint a koronavírus egy egyedülálló változatának nyomaira bukkantak magyar tudósok egy Antarktiszról származó talajminta DNS vizsgálata során. A mintára egy nyilvános genetikai szekvencia-adatbázisban talált rá Csabai István, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára és Solymosi Norbert az Állatorvostudományi Egyetem docense, amelyet speciális bioinformatikai elemzésnek vetettek alá.
De hogyan kerülhet a koronavírus genomja az Antarktiszra?
Erről Csabai István így nyilatkozott: „Elméletileg nem elképzelhetetlen, hogy a fókák (a mintákat olyan helyekről gyűjtötték, ahol fókák és pingvinek gyülekeznek) - a húsevők más fajaihoz hasonlóan, mint pl. macskák vagy a vadászgörények - hordozhatnak covidot. Aztán talán néhány fertőzött halon keresztül jutottak el Vuhan hírhedt tengeri halpiacára. Ezek azok a furcsa és a legtöbb esetben hamis hipotézisek, amelyeket a kutatók gyakran felvetnek, amikor olyan adatokat látnak, amelyeket nem könnyű megmagyarázni."
De ez a magyarázat nyilvánvalóan téves. Ahogy mélyebbre ástak, egyértelművé vált, hogy a SARS-CoV-2 genetikai nyomoknak semmi közük az Antarktiszhoz, inkább más mintákból származó szennyeződésről van szó.
„További vizsgálatokkal a feltételezett gazdafajokat is azonosítani tudtuk: ember, zöld majom és kínai hörcsög - mondta Csabai István. Valószínűleg ez a genetikai anyag nem élő állatokból származik, inkább a virológiai kísérletekben gyakran használt sejtkultúrákból.” Vagyis a legkézenfekvőbb magyarázatnak az tűnik, hogy a vírusok egy laboratóriumi mintából származnak.
A mintákat a sanghaji Sangon Biotech cég szekvenálta 2019 decemberében vagy 2020 elején (az időzítés nem egyértelmű, pedig ez lenne a legfontosabb), és azokat 2018-2019-ben gyűjtötték az Antarktiszon. Vagyis nem lehet kizárni, hogy a járvány hivatalos kezdetekor már léteztek olyan laboratóriumi sejtkultúrák Kínában, amelyeket a SARS-CoV-2 vírus fertőzött – amikor még elvileg nem is ismerték. De a a legtöbb kutató szerint az a sokkal valószínűbb, hogy a járvány kezdeti időszakában, a betegektől izolált, majd laborban vizsgált vírusminták szennyezték be az antarktiszi mintákat.
Kérdés, hogy ez mire utal. Lesznek, akik emiatt bizonyítottnak fogják látni azokat a feltételezéseket, miszerint az új koronavírus egy kínai virológiai laborból szabadult ki véletlenül. Ha ez bebizonyosodik, akkor a pandémia a világtörténelem legsúlyosabb biobiztonsági katasztrófája. Ugyanakkor a megszólaló mértékadó kutatók szerint ez egyáltalán nem bizonyítja a laboratóriumi eredetet, hiszen olyan szennyezett a minta, hogy benne többféle vírustörzs genomja is keveredik. Tehát megalapozottan semmit nem lehet állítani ennek alapján. Sőt, egyesek olyan mutációkra hívják fel benne a figyelmet, amelyek egyértelműen későbbiek, így kizárják, hogy a denevérvírust és az embert fertőző vírust összekötő hiányzó láncszemet találták volna meg.
Maguk, a magyar kutatók sem írják, hogy a felfedezésük bizonyítaná a laboratóriumi eredetet. „Annyit bizonyos, hogy a feltárt SARS-CoV-2 genom leginkább a legkorábbi ismert törzsre hasonlít, de nem azonos vele, valamint hogy a DNS-t 2019 decemberében vonták ki és küldték el szekvenálásra" - teszi hozzá a Csabai István. – Attól függően, hogy mikor gyűjtötték a szennyező mintákat, a szóban forgó tanulmány lehet egy önmagában is érdekes történet a nagy adatelemzésben rejlő hihetetlen lehetőségekről, vagy közelebb vihet a még mindig tartó világjárvány eredetének megértéséhez.”
A felfedezést részletező két tanulmányt még nem ellenőrizte független lektor, de azok preprint fotmában elérhetők itt és itt.
