Naponta érkeznek egyre aggasztóbb hírek a globális felmelegedés teljes földi rendszereket felborító hatásairól. Például a bolygó eljegesedett tájainak (a sarki jégsapkák és a magashegységi gleccserek) olvadásáról, ami nemcsak a világtengerek szintjét emeli meg, de a globális időjárás szabályozómechanizmusait is ellehetetleníti. Azt remélhetőleg ma már sokan sejtik, hogy nagy és egyre nagyobb a baj. De hogy pontosan milyen nagy, azt emberi ésszel – különösen a nagyléptékű történésektől földrajzilag távol tartózkodva – szinte lehetetlen felfogni. A világ gleccsereinek eddigi és a közeljövőben várható veszteségeit igyekszik számszerűsíteni a Zürichi Egyetem gleccserfigyelő szolgálatának legfrissebb tanulmánya, amelynek eredményei arra utalnak, hogy hamarosan végérvényesen eltűnhetnek ezek a jégfolyamok a föld színéről – és velük együtt pusztulásra vannak ítélve mindazok az emberi, állati és növényközösségek, amelyek édesvízellátása eddig a gleccserektől függött.
121.728.000.000.000
tonna jeget őriztek a világ gleccserei az ezredforduló évében. De
273.000.000.000
(273 milliárd) tonna vizet veszítettek minden egyes évben a világ gleccserei 2000 és 2023 között.
5
százalékos térfogatvesztésnek felel meg átlagosan ez a vízmennyiség a vizsgált időszakban. De a hozzánk közeli gleccserek ennél sokkal tragikusabb állapotban vannak:
40
százalékkal csökkent az Alpok és a Pireneusok gleccsereinek térfogata az évezred első két évtizedében.
2
év alatt veszítette el az Alpok gleccserjegének 10 százalékát. Itt nem évszázadokról beszélünk, csak néhány száz napról.
3
ötvenméteres úszómedencét lehetne megtölteni minden egyes másodpercben az elolvadó gleccserek által elveszített vízzel.
36
százalékkal növekedett a jégvesztés sebessége a vizsgálati időszak első fele (2000-2011) és második fele (2012-2023) között, vagyis ez csak egyre rosszabb lesz.
18
milliméterrel emelte a gleccserek olvadékvize a világtengerek szintjét az elmúlt negyed évszázad során.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/12. számában jelent meg március 21-én.
