A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója. Méretei ma is elképesztőek, pedig a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) asztrofizikusai szerint régen (nem sokkal az után, hogy a Nap, illetve a Naprendszer bolygói az űrbéli porból és gázokból kialakultak) a Jupiter sokkal nagyobb volt. A Nature Astronomy folyóiratban közölt felfedezés egyik szerzője, Konstantin Batygin, a Caltech bolygókutatója szerint „a kutatásaink végső célja annak feltárása, hogy honnan jöttünk (itt nyilván az univerzum, a bolygók és földi anyag eredetére gondol – a szerk.). E kérdés megválaszolásához esszenciális a bolygóképződés mechanizmusainak megértése. Az eredményeink nemcsak a Jupiter, de az egész Naprendszer kialakulásának megismeréséhez visznek közelebb minket”. Ez nem csupán semmitmondó frázis, hiszen a Jupiter olyan hatalmas gravitációs erővel bír, ami hatással volt a csillagrendszerünk többi bolygójának kialakulására és pályájukra is. Ennek ellenére a gázóriás kialakulásáról még mindig keveset tudunk.
4,5 milliárd éve jött létre Jupiter, a Naprendszer legöregebb bolygója. A Föld mintegy 50 millió évvel fiatalabb nála.
2,5-szer nagyobb a mai Jupiter tömege, mint a Naprendszer összes többi bolygójának össztömege.
69 911 kilométer a Jupiter jelenlegi átlagos sugara, ami 11-szerese a Földének. A bolygó a lehűlése közben töpörödött a jelenlegi méretére, de azt nem tudni, hogy ez a lehűlés mikor kezdődhetett.
2–2,5-szer nagyobb volt a fiatal Jupiter, mint az általunk ismert mai bolygó. A kutatók a Jupiter két holdja, az Amalthea és a Thebe pályáját elemezték, ebből következtettek a bolygó eredeti méretére.
2000-szer nagyobb volt ekkor a Jupiter térfogata, mint a jelenlegi Földé.
50-szer erősebb (pontosan 21 millitesla erősségű) volt a kialakulása után a Jupiter méretével összefüggő mágneses tere, mint most.
400-szor erősebb volt tehát a hajdani Jupiter mágnesessége, mint a mai Földé.
2 centiméterrel zsugorodik jelenleg évente a Jupiter, tehát még eltart egy darabig, míg teljesen elfogy. A zsugorodást a Kelvin–Helmholtz-effektus okozza: a lehűlő bolygók belső nyomása csökken, ez okozza a zsugorodásukat.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/22. számában jelent meg május 30-án.
