E heti tudományos lapszemlénk a nemzetközi sajtó friss tudományos-technikai újdonságokat, érdekességeket bemutató, feldolgozó cikkeiből. Nitrátszint-mérés valós időben. Életmentő szemléletváltás az antibiotikum kúrákban. Visszakövették a herpeszvírus elterjedését. Egy sejtreceptor kikapcsolásával megállítható, mi több, visszafordítható az elhízás folyamata.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Az izraeli Ben-Gurion Egyetem kutatói olyan új berendezést fejlesztettek ki, amellyel – a korábbi nehézkes laboratóriumi vizsgálatokkal szemben – folyamatosan és valós időben lehet mérni terepen a talaj nitráttartalmát.
A nitrátion a műtrágya egyik fő alkotóeleme; az új eljárás jelzi, ha valahol csökken vagy hirtelen megnő a mennyisége, így javítva a terméshozamot, de mérni lehet vele a víz nitráttartalmát is. Ugyanis a talajvízben nagyon minimális mennyiségben lelhető fel, ám a túlzott műtrágyahasználat miatt az ivóvíz első számú ellenségének számít, így a nitrátszint beállításával optimalizálni lehet az öntözést, és meg lehet előzni a vízszennyeződést is
Számos agresszív, az antibiotikumos kezelésnek is ellenálló, végül halált okozó baktériumfertőzést lehet gyógyítani már ismert kúrával, ha azt időben alkalmazzuk – állítja a jeruzsálemi Héber Egyetem új vizsgálata. Nathalie Balaban és Maskit Bar-Meir tanulmánya szerint néhány napig tart, amíg egy baktérium képes lesz ellenállni egy antibiotikumnak. Ha pedig tudjuk, melyik baktériumot pontosan milyen antibiotikummal lehet elpusztítani, akkor ebben az úgynevezett tolerációs szakaszban sikerrel lehet felvenni a harcot a kórokozóval.
Általános probléma ugyanis, hogy az orvosok találomra írnak fel antibiotikumokat, illetve antibiotikum-kombinációkat, de ha egy adott „koktélban” az egyik összetevővel szemben ellenálló a baktérium, akkor néhány nap alatt a többire is rezisztenciát fejleszt ki. Ha viszont tudják, pontosan mivel állnak szemben, a kezelések sikeresek lehetnek. Ezért arra buzdítanak mindenkit, hogy veszélyeztetett betegeknél mindig gyorsan állapítsák meg, milyen kórokozóról van szó, így életek ezreit lehet megmenteni. A kutatók szerint e módszert idővel a kemoterápiával és a gyógyszerekkel szemben védelmet kialakító daganatos sejteknél is lehet alkalmazni.
International Journal of Obesity
Az anyagcserében is fontos szerepet játszó, csaknem minden sejtben megtalálható aromás (aril) szénhidrogén receptor (ARH) kikapcsolásával megállítható, mi több, visszafordítható az elhízás folyamata – állítják friss kutatásukra hivatkozva a New Hampshire- i Norris Cotton Rákkutató Központ szakemberei.
Egereken végzett tesztjeikből az derült ki, hogy ha egy kísérleti gyógyszerrel blokkolják az AHR-t, és szabályozzák a CYP1B1 enzimet, a PPAR-alfa proteint, az SCD1 enzimet és a sejteket összetartó kötőfehérjét, az oszteopontint, akkor a magas zsírtartalmú ételekkel etetett állatok sem híznak el, és a májuk sem zsírosodik el. „Az ARH kikapcsolásával ráadásul a sejtek elraktározni és átalakítani sem tudták a zsírt, így a tesztalanyok fogyásnak indultak” – közölte a kutatás vezetője. Craig Tomlinson szerint a receptor-blokkolást elősegítő kísérleti gyógyszerüknek nem volt káros hatása, így tesztjük igazolta, hogy gyógyszeres kezeléssel megállítható a kóros elhízás. A tudósok most azt vizsgálják, az eredmények miként hasznosíthatók az emberek esetében.
Molecular Biology and Evolution
A Milánói Egyetem és az IRCCS Medea orvosi kutatóintézet munkatársai a meglévő régészeti leletek alapján visszakövették az ajkat, a szájnyálkahártyát, a fej és a felsőtest bőrét, illetve a nemi szerveket megtámadó herpeszvírus két legelterjedtebb variánsát. Így kiderült, noha a modern ember a mai ismeretek szerint a legkésőbb 60 ezer éve túlterjeszkedett Afrikán, a herpesz 1-es számú variánsa, a HSV-1 csak ötezer éve hagyta el a fekete kontinenst, míg a HSV-2 relatíve későn, csak a XVIII. században jutott Afrikán túl. Utóbbi elsősorban az amerikai rabszolga-kereskedelem révén válhatott globális vírussá.
A szakemberek megjegyzik, hogy míg több betegség, így a sárgaláz vagy egyes féregparaziták is így jutottak el Amerikába, ezek ökológiai szempontból trópusi betegségek maradtak, míg a HSV-2 terjedését semmilyen környezeti körülmény nem tudta megállítani.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/3. számában jelent meg január 17-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/3. számban? Itt megnézheti!
