Megdőlt az európai melegrekord, 48,8 fokot mértek

 Megdőlt az európai melegrekord, 48,8 fokot mértek

Egy nő hűti magát a hőségben a Szabadság téri szökőkútnál 2021. július 13-án. Másodfokú hőségriasztást rendelt el Müller Cecília országos tisztifőorvos július 15-én éjfélig (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Megdőlt az európai melegrekord. Az olaszországi Szirakúzában, Szicília szigetén egészen 48,8 fokig ment fel a hőmérő higanyszála a Lucifernek elnevezett anticiklon következtében. Az eddigi rekordot 1977-ben mérték, Athénban, amikor is 48 fok volt a legmagasabb nappali hőmérséklet. (A cikk korábbi változatában 48,5 fokos eddigi rekordot írtunk, ám az nem hivatalos rekord volt.)

Hozzá kell tenni, az utóbbi napokban nem voltak ritkák a 40 fokos nappali hőmérsékletek sem, ahogy most is ilyen hőmérsékletek vannak a mediterrán térségben, illetve Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. (Interaktív térképen lehet nyomon követni az aktuális mérőállásokat ezen a linken.)
Ezen a nyáron sorban dőlnek meg a melegrekordok, így történt Észak-Amerikában is, ahol is a kanadai abszolút melegrekord dőlt meg, a Halálvölgyben a valaha mért legmagasabb földi hőmérséklet jegyezték fel, vagy ide sorolhatjuk az éjszakai görög melegrekord megdőlését is, amikor is nem ment 35,2 fok alá a hőmérő.

Magyarországon szintén megdőlt idén az országos és a budapesti melegrekord, ahogy az éjszakai is. Ezen nincs mit csodálkozni, a valaha volt legmelegebb júliusi hónap is az idei volt, az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint pedig ez a legmelegebb nyár 1901 óta.

Ahogy arra az összes klímakutató figyelmeztetett, és amelyről éppen két napja jött ki jelentés is, a valaha volt legforróbb nyarak állnak előttünk. Noha jelenleg csak 1,1 fokos az általános felmelegedés, de ez a kicsinek tűnő érték is valójában ilyen és ehhez hasonló hőségeket okozhat Európában is.

A hatalmas hőség egyúttal szárazságot is jelent, a kiszáradó bozótosok, cserjések, erdőségek pedig könnyen lángra tudnak kapni, mint ahogy ez megtörtént Törökországban, Görögországban és Olaszország bizonyos részein. A tüzeknek több halálos áldozata is volt, az anyagi kár jelentős. Csak Törökországban 160 ezer hektáron ég a tűz, Görögországban közel 100 ezer, Olaszországban pedig nagyjából 40 ezer hektáron. A tudósok egybehangzó figyelmeztetései szerint a a klímaváltozás miatt a helyzet csak rosszabb lesz, Ürge-Vorsatz Diána szerint pedig „sokkal gyorsabban lesz sokkal rosszabb”, mint eddig gondolták.