Elon Muskról sok mindent el lehet mondani, többek között azt is, hogy a brit Királyi Társaság (Royal Society), vagyis a világ legrégebbi és legtekintélyesebb tudományos akadémiája tagja. Bár tudósnak talán mégsem neveznénk, de a társaság tagjai azzal indokolták a felvételét, hogy elévülhetetlen érdemei vannak az űrhajózás fejlesztésében (a néhány százmilliárd dollárja mellett, amiből akár a Royal Societyt is támogathatná).
Az utóbbi egy évben azonban igencsak drasztikusan megváltozott Musk megítélése. Míg korábban a demokratákat támogatta, a tavalyi elnökválasztáson már kisebb vagyont költött Trump megválasztására, aminek meg is lett az eredménye: az új elnök megtette őt a kormány legbefolyásosabb szürke eminenciásává, az általa vezetett Kormányzati Hatékonysági Hivatal (DOGE) pedig soha sem látott megszorításokba kezdett a szövetségi költségvetésben.
E megvonások különösen súlyosan érintik a tudományt, a környezetvédelmet, a közegészségügyet, illetve a nemzetközi segélyezést. Emellett az általa megvásárolt Twitter (ma már X) közösségi oldalon is rendszeresen terjeszt áltudományos hazugságokat (például a coviddal kapcsolatban), és kifejezetten bátorít másokat is, hogy tegyenek így. Emiatt a Royal Society (és a brit tudományos elit) számos tagja úgy véli – egy sokak által aláírt nyílt levél szerint –, hogy Musk immár „fenyegetést jelent a tudományra”, és ezért méltatlanná vált a Royal Society-tagságra.
A társaság vezetése azonban látványosan nem reagált semmit a Muskkal kapcsolatos kritikákra. Eddig több mint 150 tag szólította fel a vezetést, hogy intenzívebben lépjen fel Musk ellen, aki éppen az amerikai tudományosság megtörésén munkálkodik. Ez egyértelműen a kizárást jelentette az ő értelmezésükben.
Végük a Royal Society vezetése kénytelen volt értekezletet összehívni, amit hétfőn tartottak. Az utána kiadott közlemény szerint erőteljes, politikai töltetű vita bontakozott ki, de végül nem zárták ki Muskot a tagok sorából. Ez nem annyira az amerikai milliárdos kvalitásainak köszönhető, hanem annak, hogy a társaság 1660-as alapítása óta mindössze egy embert zártak ki: 250 évvel ezelőtt Rudolf Erich Raspe német tudóst, akit csalással és lopással vádoltak. Nem akartak Muskkal precedenst teremteni, ami esetlegesen további kizárások sorozatát indította volna el.
Meddig tarthat Trump és Musk barátsága?
Min alapul a régi-új amerikai elnök és a világ leggazdagabb emberének kapcsolata? Hogy sodródtak egymás mellé és mi várható?
Még korábban, a vezetés tétlenségét megelégelve két kutató, Dorothy Bishop, az Oxfordi Egyetem és Andrew Millar, az Edinburghi Egyetem professzorai tiltakozásképpen lemondtak a tagságukról. A Musk ellen írt nyílt levelet eddig több mint 3300 brit kutató írta alá. A tiltakozók szerint a vezetés ügyvédekkel konzultálva döntött Musk tagságának fenntartása mellett, mert el akarták kerülni az esetleges végeláthatatlan és drága pereskedést (hiszen még az ő jogi erőforrásaik sem mérhetők a több mint 350 milliárd dolláros vagyonú Muskkal).
Nagy valószínűséggel a mostani (nem) döntés nem fogja kielégíteni a Musk kirúgását követelő tagokat, így feltételezhető, hogy ez az ügy további akciókra sarkallja majd őket. Az egyik tiltakozó, Fiona Fox, a Royal Society tagja így nyilatkozott a BBC-nek: „rémisztő dolgok történnek az Egyesült Államokban: adatbázisokat tüntetnek el, weboldalakat szednek le az internetről. Pedig ez a tudás mindenki tulajdona. A félelem légköre terjed, az emberek pedig már öncenzúrát gyakorolnak. Ez egészen ijesztő.”
