A genfi székhelyű Meteorológiai Világszervezet elkészítette 2020-ra vonatkozó előzetes jelentését, melyben mostanra már közhellyé vált kijelentéseket tesznek. A légkörben az üvegházhatású gázok (széndioxid, metán, dinitrogén-monoxid) koncentrációja a világjárvány miatti kijárási korlátozások ellenére tovább emelkedett, a 2011-től 2020-ig tartó évtized a mérések kezdete óta mért legmelegebb évtized, minden bizonnyal 2020 a mért három legmelegebb év egyike lesz.
Ebben az évben tovább folytatódott a tengerszint egyre gyorsuló emelkedése, és az óceánok 80 százalékában ebben az évben legalább egy hőhullámot mértek. Az Arktiszon a valaha mért második legalacsonyabb a jég kiterjedése. A sarkvidékeken a jég eltűnésével együtt több helyen szárazság, Ázsiában és Afrikában pedig több helyütt heves esőzések és özönvízszerű áradások voltak tapasztalhatók.
Észak-Amerikát november közepéig 30 névvel megnevezett hurrikán érte el, ez a valaha feljegyzett legmagasabb szám. A mért globális felmelegedés az ipari forradalom előtti időkhöz viszonyítva már 1,2 Celsius-fok volt (a grafikonon ábrázolt öt különböző elemzés 1,11 fok és 1,23 fok közötti értéket becsül). Mint ismeretes, a párizsi klímaegyezmény ennek a felmelegedésnek a 1,5 fokon belüli féken tartását tűzte ki célul, ám ez a cél a jelenlegi trendvonalak alapján tarthatatlan. Minden bizonnyal az elmúlt hat év lesz a valaha mért hat legmelegebb év, az idei La Niña időjárási anomália hűsítő hatása ellenére.
Ezeken az adatokon egyáltalán nem kell meglepődnünk, mondhatni, várhatóak voltak. Az év elején rekordhőmérsékletet mértek az Antarktiszon, illetve az év első hónapjaiban korábban soha nem látott mértékű erdőtüzek voltak Ausztráliában. Az év közepén Szibériában volt hatalmas erdőtűz, illetve, volt megfigyelhető az Arktisz és Grönland jégvesztesége, az év végén pedig a mostanra már szokásossá vált kaliforniai erdőtüzek okoznak gondot. A hűvösebb területek az egész bolygó átlagához képest sokkal gyorsabban melegednek, Szibériában például a helyi átlaghoz képest már 5 fokkal volt magasabb a hőmérséklet, ami az erdőtüzekhez illetve a permafroszt további olvadásához is hozzájárult.
A Washington Post tudósítása szerint az ENSZ főtitkára, António Guterres a jelentés ismertetésekor, az amerikai Columbia egyetemen így fogalmazott: „Kedves barátaim! Az emberiség háborút folytat a természet ellen. Ez öngyilkosság. A természet mindig visszavág, és már most megteszi, egyre nagyobb erővel”, majd később hozzátette: „hogy egyszerűen fogalmazzak, a bolygónk el van törve.”
„Még egy tizednyi felmelegedés is érzékelhető hatásokkal bír, de ma már 1,2 foknyi felmelegedésről kell beszélnünk, és korábban soha nem látott extrém mértékű és gyorsaságú időjárási anomáliákat tapasztalunk, a Föld minden kontinensén és minden régiójában.”
Guterres szerint 2030-ig minden államnak évi 6 százalékkal csökkentenie kéne széndioxid-kibocsátását, hogy legalább esély legyen tartani a párizsi klímacélt, ám, tette hozzá, „jelenleg pont az ellenkező irányba megyünk. 2021-ben már az egész bolygóra kiterjedő vészhelyzet miatt ezt meg kell fordítani.”
Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára ezt azzal egészítette ki, hogy jelenleg 20 százalék esélye van annak, hogy már 2024-re meghaladjuk az 1,5 fokos felmelegedést. Ez a világ számos pontján humanitárius katasztrófát okozna, főleg az alacsony tengerszint feletti magasságú Csendes-óceániai szigeteken.
