E heti tudományos lapszemlénk a nemzetközi sajtó friss tudományos-technikai újdonságokat, érdekességeket bemutató, feldolgozó cikkeiből. Navigációs-műhold fronton erősít Kína, a skót rendőrök arcfelismerőt alkalmazó drónokkal keresik az eltűnt vagy épp bajba jutott személyeket. Mi valósult meg a Szárnyas fejvadász jövőképéből és időutazás elképzelések a történelem folyamán.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Nagy felbontású, háromdimenziós képalkotásra képes, minden időjárási körülmény között használható távközlési megfigyelést végző műholdat állított Föld körüli pályára Peking – jelentette a kínai űrhivatalra hivatkozva a brit hírügynökség. A Kaofen–7 (Gaofen) szatellit egy méteren belüli pontossággal képes tárgyak pontos helyzetét megadni a világ bármely pontján.
A kínaiak célja, hogy helymeghatározási, navigációs fronton se függjenek más országok technológiáitól. A hivatalos közlés szerint a Kaofen-rendszer 2020-tól folyamatosan figyeli a Föld geológiai, légköri és óceáni folyamatait, egyúttal segít az urbanizációs tervezésben, a talajvizsgálatokban, a földmérésekben és a statisztikai adatgyűjtésben. Egyes hírek azonban arról szólnak, a műholdcsaláddal valós idejű megfigyelést is képesek végezni.
Elérkezett 2019 novembere, ami azt jelenti, az ikonikus sci-fi , az 1982-es Szárnyas fejvadász immár „jelen időnek” tekintendő, mivel a történet ebben az időpontban játszódik. Ennek kapcsán többen is összeszedték, mi az, ami valósággá vált a filmben látottakból. Senkinek nem újdonság, a videohívások hétköznapivá váltak mára, illetve kártyával (csippel) nyithatunk már ajtót a szállodákban.
A brit közszolgálati adó összeállítása alapján ugyan az androidok közel sem olyan emberszerűek, mint a filmben, a mesterséges intelligencia terén előrébb járunk. Miközben a szem íriszreakcióit figyelő hazugságvizsgálót ma is használnak, repülő autók még nincsenek használatban. Az okosotthon koncepciója azonban megvalósult, elég az Amazon és a Google házi okosasszisztenseire gondolni. A Szárnyas fejvadász nem számolt az Instagram-generációval, a Harrison Ford alakította Rick Deckard papíralapú fényképeken keresi a hibákat, nem a digitális térben kutakodik.
Ugyancsak a brit közszolgálati adó adott hírt arról, hogy a skót rendőrség olyan drónflottát állított hadrendbe, amely arcfelismerő rendszere alapján eltűnt vagy épp bajba jutott személyeket keres. A járőrök által üzemeltetett rendszer 150 méter távolságról is észleli és azonosítja az embert, különbséget tud tenni jármű, állat és ember között – miközben folyamatosan képes tanulni is. A hatóság leszögezi, az új rendszerrel nem kémkednek, hanem – minden adatvédelmi előírást betartva, az átláthatóság érdekében éves felülvizsgálatokkal megtámogatva – valóban eltűnt és bajba jutott személyek keresésére használják ezeket az eszközöket.
Ősidőktől foglalkoztatja az emberiséget az időutazás, mégis, milyen formában jelent meg, és hogyan alakult a történelem során? E kérdésre kereste a választ a tudományos hírportál. A Georgiai Technológiai Intézet tudományos-fantasztikus stúdiumokat vezető professzora, Lisa Yaszek szerint az egyik legkorábbi időutazós történetet a szanszkrit nyelvű hindu eposz, a 2400 éve lejegyzett Mahábhárata őrizte meg. Ebben a több millió évvel ezelőtt élő Kakudmi király keresett férjet lányának, és míg erre vártak Brahma istennél, 116 millió év telt el.
A korai történetekben az álom kulcsszerepet játszik, a főhős elalszik, és egy teljesen másik világban ébred. Ilyen a VIII. századi japán mese is, amelyben Urasima Taró, a halász utazik egy tenger alatti világban, szerelembe esik, és mire hazatér, meglepődve tapasztalja, hogy odafent száz év telt el. Az álomallegória még az 1700–1800-as évekbeli történetekben is sokszor meghatározó. A modern időutazási láz egyik központi figurájának a sci-fi korabeli úttörője, H. G. Wells és Az időgép című, 1895-ös novellája számít. Yaszek úgy gondolja, az időutazás népszerűségét a modernizáció, a technológiai fejlődés gyorsította fel a XIX. század végén. A történetek révén napjaink embere elmenekülhet a realitásból, de abban is segíthetnek, hogy más látószögből vizsgáljunk meg egy-egy történelmi eseményt.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/45. számában jelent meg november 8-án!
Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/45. számban? Itt megnézheti!
