Az aranybányászat környezeti katasztrófával fenyegeti az Amazonas vidékét. Ritka ábrázolást, egy víz emelésére alkalmazott kereket, azaz nóriát azonosítottak be egy Szíriából ellopott késő római padlómozaikon. E heti tudományos lapszemle.
A kisipari aranybányászat Peruban környezeti katasztrófával fenyegeti az Amazonas vidékét – állítja egy friss tanulmány. „Az elmúlt években a bányászok által a hordalék lerakása céljából ásott gödrök és az abból létrejövő bányatavak elterjedése drámai módon megváltoztatta a tájat, 1985 óta 670 százalékkal nőtt e tavak területe, és megnövelte a higany-kitettség kockázatát az őslakos közösségek és az élővilág számára” – írják. Az amerikai-perui kutatók az Amazonas vízgyűjtőjéhez tartozó Madre de Dios folyó és a körülötte lévő bányatavakból 2019 nyarán vett mintákat elemezték. Méréseik szerint a bányatavakban kialakuló alacsony oxigénszegény környezetben az elmerült higany a mikrobiális aktivitással még mérgezőbbé válik; a metilhiganynak nevezett elem pedig ötször-hétszer koncentráltabb, mint a folyókban.
A kézi erővel dolgozó kisipari aranybányászok az erős idegméregnek számító higanyt használnak, hogy elválasszák aranyércet a talajtól és az üledékektől, mindezt gyakran megfelelő biztonsági óvintézkedések nélkül. A higanymérgezés sokféle egészségügyi hatása lehet, beleértve remegést, izomgyengeséget, látás- és halláskárosodást, valamint a koordináció és az egyensúly elvesztését. Súlyos esetekben születési rendellenességekhez vagy halálhoz vezethet. A perui kitermelés az arany világpiaci árának emelkedésével pörgött fel, a kutatók pedig nem túl optimisták, szerintük addig ez marad a helyzet ebben a térségében is, amíg a nemesfém ára magas marad, illetve ameddig a kisüzemi kézműves kitermelés nyereséges tevékenység marad.
Journal of Contextual Behavioral Science
Milyen személyiségi jegyek szükségeltetnek ahhoz, hogy boldog családi éltet éljünk? Ezt a kérdést boncolgatja a Rochesteri Egyetem nagy összehasonlító tanulmánya, amely közel 44 ezer résztvevővel készített 174 korábbi kutatás eredményeit vetette össze. A kérdésre pedig a válaszuk: a lélektani rugalmasság és figyelmesség. „Ha kihívások és problémák merülnek fel, ez a rugalmasság megakadályozhatja a kapcsolatok felbomlását” – állítják. Ha részleteiben nézzük, fontos a nyitottság és a jó vagy rossz élmények elfogadása, a figyelem érzékeltetése a mindennapi élet során.
A kutatók szerint további pozitív képességek közé tartozik a gondolatok és érzések átélése anélkül, hogy azok megszállottjává válnánk. Nehéz időkben is tudjunk széles perspektívában gondolkodni, az ingadozó hangulat ellenére lássuk a mélyebb értékeket, valamint a nehézségek és kudarcok közepette is képesek maradjunk továbbra is lépéseket tenni a kitűzött célok felé. „A családokban a lélektani rugalmasság kevesebb stresszhez vagy szorongáshoz és a különféle szülői stratégiák nagyobb mértékű alkalmazásához vezet. A romantikus kapcsolatokban ez nagyobb elégedettséghez és kevésbé negatív konfliktusokhoz vezet” – vélik a szakemberek.
Ritka ábrázolást, egy folyóvíz mellett használt, víz emelésére alkalmazott kereket, azaz nóriát azonosítottak be egy Szíriából ellopott késő római padlómozaikon a Varsói Egyetem régészei. A mintegy 19 négyzetméteres, Nagy Konstantin uralkodására (306-337) keltezett műalkotás egy 2011-es rablóásatás során kerülhetett elő a Kr. e. 300 és a XIII. század között lakott Apamea városából. A feketepiacon illegálisan értékesített mozaikról a a rablók fotókat töltöttek fel, hogy így tudják eladni az egyébként három mezőben figurális ábrázolásokkal tarkított műalkotást.
Az ábrázolt hidraulikus szerkezetet a rómaiak elsősorban arra használták, hogy vízzel lássák el a vízvezetékeiket. Az ominózus nóriát faékek segítségével egy piramis alakú szerkezetre szerelték, amely így az Orontes folyóból vezette a vizet egy medencéből és csúszdából álló római fürdőhöz. Apamea az egyik legismertebb, nem sokkal Nagy Sándor pánhellén hódító halála után alapított, a bizánci időszakban is virágzó város volt a mai Szíria északnyugati részén, amely különösen a 2011-es polgárháború óta még jobban ki van téve az illegális műkincsvadászok fosztogatásának.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/49. számában jelent meg december 4-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/49. számban? Itt megnézheti!
