Sokakat aggodalommal töltött el a hír, miszerint a Kínában az utóbbi hetekben jelentős járványt okozó humán metapulmonovírus (HMPV) „már jelen van” Magyarországon is. Az információ az Inforádiónak nyilatkozó Rusvai Miklós virológus által elmondottak után érte el a sajtó ingerküszöbét, de a hírt átvevő újabb és újabb cikkben a „már jelen van” megjegyzés gyorsan „megjelentté” mutálódott. Vagyis aki csak felszínesen olvassa el bizonyos lapok szalagcímeit, könnyen azt gondolhatta, hogy megint egy Kínában megjelent új vírus terjedt át Magyarországra is.
Pedig ezt senki nem állította. A „már jelen van” valójában azt jelenti, hogy „valószínűleg már évtizedek óta jelen van”, ugyanis a HMPV-ben semmi új nincs, és bár csak az évezred elején izolálták, nagy valószínűséggel már 50-60 éve cirkulál az emberek között. A riadalmat csak tovább erősíthetik azok a HMPV-vel nem feltétlenül összefüggő hírek, miszerint egyre több kórházban teszik újra kötelezővé a maszkviselést a „a magyarországi járványügyi helyzet kedvezőtlenebbé válása miatt”. Itt is fontosak azonban a részletek. Ezeket az intézkedéseket sem konkrétan a HMPV miatt hozták, hanem az ilyenkor szokásos influenza, covid és a számos más vírus terjedése kényszeríti ki őket.
Újabb kórházakban tették kötelezővé a maszkot
Az egyre gyakoribb, felső légúti megbetegedések miatt van korlátozás már több hazai kórházban is.
Duda Ernő segítségét kértük, hogy tisztán lássunk a HMPV-vel kapcsolatban. Hogy rögtön a konklúzióval kezdjük: nincs itt semmi látnivaló, ez csak egyike a telente cseppfertőzéssel terjedő, és felső légúti panaszokat okozó jól ismert vírusoknak, ebből nem lesz pandémia, sem újabb covidszerű lezárások. De hogy azért ne lélegezzünk annyira fel, azzal is tisztában kell lennünk, hogy az Egyesült Államok tehenészeteiben már javában készülődik az újabb pandémia, ami viszont akár a covidnál is súlyosabb lehet, és a madárinfluenza okozhatja. Na, attól már nagyon is félni kell(ene), sokkal jobban, mint ahogy a világjárványba belefáradt emberek erre hajlandónak mutatkoznak.
De kezdjük az aktuális helyzettel.
Mi az a HMPV?
A humán metapulmonovírus egyike a számtalan légúti fertőzést okozó, folyamatosan cirkuláló vírusoknak. Sőt, ezek közül is a gyakoribbak közé tartozik, így gyakorlatilag minden gyerek megfertőződik vele, és a megfázásnál súlyosabb tüneteket csak ritkán okoz. A mi éghajlatunkon szezonálisan futnak fel a HMPV-fertőzések, az influenzához hasonlóan telente. A HMPV a jóval ismertebb légzőszervi szinciciális vírushoz (RSV) hasonlít, távolabbi rokona a kanyaró vagy a mumpsz vírusának.
A HMPV a legtöbb emberben tehát egyszerű megfázásszerű tüneteket okoz, csak a csecsemőknél, az időseknél, a légzőszervi betegeknél és a legyengült immunrendszerű embereknél okozhat komolyabb komplikációkat, például tüdőgyulladást. A halálos kimenetelű megbetegedések a fejlett világban rendkívül ritkák. „A HMPV korábban is előfordult Magyarországon. Vélhetően most felbukkanhatott egy újabb variáns, amely a szokásos vírusnál egy kicsit jobban fertőz – vélekedik Duda Ernő. – Ennek következtében idén talán több a beteg, de a vírus minden évben okoz megbetegedéseket hazánkban is. A HMPV a náthavírusok népes családjának tagja.”
Mennyire új vírus a HMPV?
A vírust 2001-ben azonosították, de már a 20. század közepe óta körözhet az emberekben. Akkor miért nem ismerik a laikusok, ellentétben az influenzával, az RSV-vel vagy a coviddal? Ennek egyik oka az, hogy legtöbbször szimpla megfázást okoz, ami miatt az ember nem megy el orvoshoz, és sohasem derül ki, hogy mi baja volt. Gyakorlatilag csak a kórházba kerülő súlyos esetekben határozzák meg a kórokozót (a covidot kivéve), és mivel korábban nem okozott a szezonális influenzához hasonlóan tömeges megbetegedéseket, eddig nem volt elég gyakori beszédtéma ahhoz, hogy megjegyezzük a rövidítését, pláne a nevét. A vírus tökéletesen ugyanúgy terjed, mint bármelyik légzőszervi vírus: tüsszentéssel, cseppfertőzéssel, illetve fertőzött felületek megérintésével.
Van ellene oltás vagy hatékony gyógyszer?
Nincs, de erre az esetek nagyon nagy hányadában nincs is szükség. Az RSV ellen van vakcina, és jelenleg is folynak a kutatások azzal kapcsolatban, hogy az RSV-vakcina biztosít-e bizonyos fokú védelmet a HMPV-vel szemben is. Célzott antivirális gyógyszer sincs a HMPV ellen, a kezelés támogató jellegű (lázcsillapítás, folyadékpótlás).
Mit csinált Kína már megint, hogy újra ők kerültek be a hírekbe egy újabb vírusjárvány kapcsán?
A kínai járványügyi hatóságok néhány héttel ezelőtt figyeltek fel a HMPV szokatlanul intenzív terjedésére, de rögtön hangsúlyozták, hogy jól ismert kórokozóról van szó, és nincs ok aggodalomra. Minthogy a legtöbb ember élete során többször is megfertőződik vele, gyakorlatilag mindenki rendelkezik bizonyos fokú immunvédelemmel ellene. A kínai járványügyi hivatal tájékoztatása szerint a vírus főként a 14 év alatti gyerekek körében terjed, különösen Észak-Kínában, az influenzával karöltve. Ugyanakkor „a jelenlegi helyzetből ítélve arra számítunk, hogy a légzőszervi vírusok idei terjedése és a járvány kiterjedése el fog maradni a tavalyi szituációtól” – tette hozzá a kínai illetékes.
„A kínaiak – láthattuk a koronavírus esetében is – sokkal gyakrabban határozzák meg a járványt okozó ágens genetikáját: így derült fény a HMPV jelenlétére is. Ha a HMPV-ről nem a kínaiak, hanem a covid szempontjából »semleges« ország hatóságai számoltak volna be az utóbbi időszakban először, messze nem kapott volna ekkora figyelmet – jegyzi meg Duda Ernő. – Mivel az általa okozott megbetegedés teljesen szokványos, nem fordított senki erőforrásokat az ellene alkalmazható vakcina kifejlesztésére. Jelenleg semmi olyan információ nem látott napvilágot, ami miatt meg kellene ijednünk tőle.”
Mit mond a WHO?
Semmit, nem tartják aggodalomra okot adónak a helyzetet. Margaret Harris, az Egészségügyi Világszervezet szóvivője annyit közölt a kínai jelentések kapcsán, hogy az „északi félgömb téli hónapjainak megfelelően világszerte emelkedik az akut légúti (például az influenza-, az RSV- és a HMPV-) fertőzések száma, ahogy azt várni lehet ilyenkor”.
Akkor hát nem tér vissza a pontosan öt évvel ezelőtt kezdődött pandémiás krízishelyzet?
Egyelőre nem, és ha be is üt a krach, azt nem a HMPV fogja okozni. Bár az újnak tűnő kórokozóról szóló hírek miatt háttérbe szorult, hétfőn egy sokkal aggasztóbb járványügyi mérföldkőhöz értünk egy sokkal gonoszabb kórokozó, a H5N1 (madár) influenzával kapcsolatban. A louisianai egészségügyi hatóságok bejelentették, hogy elhunyt egy 65 éves madárinfluenzával fertőzött személy, így ő az első halálos áldozata az Egyesült Államokban egyre kezelhetetlenebbé váló, egyelőre állatok között terjedő madárinfluenza-járványnak.
„Sokkal inkább tartok az Amerikában már hosszú idő óta folyó, tehenészetekben zajló madárinfluenza-járványtól. Ha a vírus emberek között is terjedni kezd, abból nagyon veszélyes szituáció alakulhat ki – mondja Duda Ernő. – Bár sokan azt képzelik, hogy ma felkészültebbek vagyunk egy újabb pandémiára, mint öt évvel ezelőtt, én attól tartok, hogy ennek éppen az ellenkezője az igaz. Az elmúlt öt év során ugyanis olyannyira felerősödött a közösségi médiában tomboló őrültek által terjesztett beteges oltásellenes hangulat, hogy félő, még egy globális vakcinálási kampányt képtelenség lenne megszervezni. Egy olyan korban, amikor Karikó Katalint minden retorzió nélkül »tömeggyilkosnak« bélyegezhetik, egy valóban veszélyes vírus soha nem látott katasztrófát okozhat.”
Ütőképesebbé vált a madárinfluenza
A szakemberek szerint a trend egyértelmű: a járvány közeledik. Viszont az 1968 előtt születettek bizonyos fokú védelmet élvezhetnek a régi influenzafertőzéseik miatt.
Ami jó hír, hogy a louisianai H5N1-áldozat vad madarakkal került kontaktusba, illetve a saját baromfijai is fertőzöttek voltak, vagyis feltételezhetően nem egy másik embertől kapta el a fertőzést. Louisianában nincs másik ismertté vált fertőzött személy. Továbbra sincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a H5N1 vírus szert tett az emberek közötti terjedés képességére. A WHO szerint az elmúlt 22 évben világszerte összesen 400 ember halt meg a madárinfluenzától, kivétel nélkül mindannyian állatoktól kapták el a fertőzést. A most elhunyt személyt fertőző törzs DNS-ében aggasztó mutációkra bukkantak, amelyek megkönnyíthették a fertőzést. Viszont úgy tűnik, hogy ezek a mutációk már a beteg szervezetében jöttek létre, az őt fertőző madarakból ugyanis nem mutatták ki őket.
Amerikában már legalább 16 államban, marhacsordák százaiban mutatták ki a vírust, és kijelenthető, hogy a madárinfluenza mára már rutinszerűen terjed a tehenek között. Márpedig a tehén emlősállat, hozzánk hasonlóan, vagyis a vírus egyre inkább közelít ahhoz, hogy az emberek között is képes legyen terjedni.
