Létezik közös genetikai rokonság a finnugor nyelvcsaládunkkal – derült ki Németh Endre matematikus és Klima László régész, nyelvész Válasz Online-nak adott interjújából. A Scientific Reports folyóirat közölte nemrég, mire jutottak magyar és észt csoportok, köztük az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport tagjaival. Bár úgy tűnt, mintha a finnugor nyelvi eredetet igazolták volna a genetika segítségével, valójában nem ez a helyzet, a kutatás lényege nem is ez volt. Klima László szerint problémás is volt az a címadás, miszerint „genetikai bizonyítékot találtak a magyarság ugor eredetére.”
Németh Endre kifejtette, mi történt 2014-ben. Mai magyar emberektől és az Urál-hegységtől keletre élő manysiktól vett minták alapján kimutatták: „létezik közös obi-ugor–magyar genetikai komponens, amely kicsi arányban ugyan, de előfordul a mai magyarok között, viszont nem jelenik meg a környező közép-európai népek génkészletében.” Itt az apai vonalon, azaz az Y-kromoszómában öröklődő N-B539 vonal alcsoportjáról, az N-B540-ről beszélhetünk. Tehát van genetikai összeköttetés a mostani magyarok, illetve a hantik-manysik között. Ez persze nem jelenti, hogy nincs több komponens, és nem lehet másikkal is ilyen „migrációs markert” találni. Negyvenhat eurázsiai populációval összevetve kiderült, hogy ez a komponens nagy arányban megvan a Dél-Urálban élő baskírok, illetve a volgai tatárok között is, míg más vizsgált régióban egyáltalán nem.
Káp isten és a finnugor árulás - „A tömegekben igény van a másfajta múltértelmezésre" | Magyar Hang„Eddig a magyarok úgy voltak elkönyvelve, mint az a nép, amelyet még vékony genetikai szál sem fűz a nyelvrokonaihoz. Most kiderült, hogy mégis” – fogalmazott Németh Endre .
Szóba került a szegedi kutatók óriási vitát kiváltó, 2017-es anyaga is, mely azt állította még, hogy megtalálta a genetikai összeköttetést magyarok és hunok között. Németh szerint ezt nem lehet összevetni a mostanival, hiszen az észt és magyar kutatók nem sírokból, hanem ma élő emberekből vették a mintát. Klima pedig úgy látja, a szegediek 2017-es nyilatkozata tökéletes történelmi inkompetenciáról árulkodott. Ma még a történészek és nyelvészek egyáltalán azt sem tudják megmondani, mi az a „hun”: nem maradtak fenn írásos emlékek, így azt sem tudni, török nyelv volt-e.
Németh azért hozzátette, „a szegediek hatalmas munkát végeztek, hiszen nagy számú honfoglalás kori sírból vett mintában azonosítottak ázsiai komponenseket. Korábban mi is kimutattuk azt a komponenst honfoglaló magyarság genetikai állományában, amely ebből a régióból származik.” Viszont az eredményeikből nem megalapozott következtetéseket vontak le, állította Klima.
Németh szerint mindenesetre tényleg nincs nagy meglepetés. A nagy ótörök szókincsréteg mellett a nyelv hangtani és alaktani jelenségei alapján finnugor, így nem meglepő, hogy genetikai markert is tudtak azonosítani. A baskír kapcsolat sem tűnik meglepőnek, muszlim geográfusok például a XII. században a kárpát-medencei magyarokat baskíroknak nevezték. Németh Gyula turkológus pedig a Jenő és Gyarmat törzsneveket hozta fel, amik a baskíroknál is előfordultak. Klima kifejtette, nyelvésztársai ezt sokáig elfogadták, mostanában vitatják, de eltelik harminc év, és megint igaznak tarthatják esetleg. „Régészek mostanában pedzegetik, hogy 50 évvel a honfoglalás előtt még Baskíriában voltak a magyarok, vagyis a honfoglalás pár évtized alatt lezajlott – de ez sem új felvetés. Pauler Gyula már a XIX. században leírta, mint lehetséges forgatókönyvet” – mondta.
